Menekül a pénz a bankokból

A jegybanki kamatcsökkentés hatásai

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankszektor áprilisi hitel- és betétstatisztikáit. A számokra most is jelentős hatást gyakorolt a jegybanki kamatcsökkentés, hiszen április elején már csak 5% volt az alapkamat. Ennek következtében az újonnan lekötött lakossági betétek átlagkamata a tavaly augusztusi 6,7%-ról áprilisra 4,3%-ra csökkent. A felvehető hitelek kamata is jóval alacsonyabb lett, a meglévő lakáshitelekről azonban ez kevésbé mondható el. Ennek okairól az MNB szakértői is beszéltek csütörtökön.

Lakossági hitelek

Áprilisban 27,8 milliárd forinttal több hitelt törlesztett a magyar lakosság, mint amennyit felvett, ezen belül a devizahitelek esetében 32,9 milliárd forintban nettó hiteltörlesztők, a forinthiteleknél 5,1 milliárd forint értékben nettó hitelfelvevők voltak a háztartások.

A hitelfelvételek nagy része ezúttal is forintalapú jelzáloghitel volt, ezek összege nagyjából megegyezett az egy évvel korábbival (13,6 milliárd forint). Az előző hónapokhoz képest némi növekedés tapasztalható ugyan, ám valószínűleg elsősorban szezonális okokkal (tavaszi hónap) magyarázható, és nem beszélhetünk még fellendülésről. Ehhez szükség volna a félszocpol bevezetésére is, amelyre egyelőre nem történt kormányzati utalás, pedig a Portfolio.hu beszámolója alapján már márciusban szó volt róla.

Április végén 4,4%-kal volt alacsonyabb a lakosság teljes jelzáloghitel-tartozása a bankok felé, mint egy évvel korábban. Mivel a végtörlesztés ezt az elmúlt 12 hónapot már nem érintette, a devizaarány nem módosult jelentősen: 64,7%-ról 63,4%-ra csökkent.

A piaci (kamattámogatás nélkül figyelembe vett) lakáshitelek még mindig nagyon drágának mondhatók, hiszen a bankok közel 5%-os felárat alkalmaznak az alapkamat felett: egy átlagos lakáshitel teljes hiteldíja áprilisban 10,1% volt. A fogyasztási hiteleknél ez 24,0%.

A háztartások teljes banki hitelállománya április végén 7230,3 milliárd forintra rúgott, ami 4,2%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Lakossági betétek

Ha a lakossági hitelezés volumenében nem is, a betétállomány változásain már látszik a jegybanki kamatcsökkentés hatása. Különösen áprilisban volt ez látványos: nettó 126,2 milliárd forintot vettek fel (tranzakciók) a háztartások áprilisban. A betétkivonás mértéke egyre gyorsul: márciusban még csak 85,1, februárban 45,1 milliárd forint volt a tranzakciók miatti állománycsökkenés. Ráadásul míg márciusban a devizabetétek csökkentek nagyobb mértékben, ezúttal a forintbetétek estek 116,5 milliárddal, ami már egyértelműen összefüggésbe hozható a kamateséssel.

A háztartások tehát egyre inkább alternatív megtakarítási formák (pl. befektetési alapok, állampapírok) után néznek, ami a kedvező tőkepiaci környezet mellett az éven belül újonnan lekötött forintbetéteknél egy év alatt 7,0%-ról 4,3%-ra olvadó átlagkamattal is magyarázható.

Mindez azonban még nem drámai mértékű betétkivonás: a bankok háztartási betétállománya mindössze fél százalékkal volt alacsonyabb április végén, mint egy évvel korábban.

Vállalatok

A lakossághoz hasonlóan a vállalatok is inkább hiteltörlesztők, mint -felvevők: áprilisban például 60 milliárd volt a különbözet a törlesztés javára. Az elmúlt egy évben így a tranzakciók miatt közel 380 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány. A kkv-k egy része a Növekedési Hitelprogram júniusi elindulása miatt is halaszthatta a hitelfelvételt, bár a program a bejelentést követően meglehetősen gyorsan (két hónapon belül, június elején) elindul.

A vállalatok betétkezelési szokásait a lakossághoz képest kevésbé érintette a kamatkörnyezet csökkenése, hiszen egy év alatt 15%-kal (!) emelkedett a vállalatok banki betétállománya. Különösen a látra szóló forintbetétek ugrottak meg (egy év alatt 29%-kal), ami a tranzakciós illeték bevezetése fényében meglepő fejlemény, ugyanakkor a gyenge beruházási adatok fényében nem az.