13 °C Budapest
Pénzbankjegyek közeli felvétele. Különböző pénznemekben lévő készpénz. Fókusz az euró-bankjegyen. Árfolyam-koncepció az amerikai dollár, az euró és a forint esetében. Az euró és a dollár árfolyama. Nemzetközi kereskedelem.

Megütötték a forintot a száguldó dollár miatt: kiderült, mikor jöhet a magyar euró!

2026. november 16. 13:40 5 perc

A dollár erősödése hétfő délelőtt 332 forint közelébe emelte az amerikai deviza árfolyamát, ilyen magas jegyzésre legutóbb az áprilisi választások előtt volt példa. Az euróval szemben jóval nyugodtabban alakult a forint kereskedése. A befektetők a keddi magyar kamatdöntésre és a hétvégi hitelminősítői felülvizsgálatra készülnek, miközben a kormány és a jegybank képviselői az euróbevezetés lehetséges menetrendjéről beszéltek. Az árfolyamok alakulása a Pénzcentrum árfolyam oldalán is nyomon követhető.

Hétfő délelőtt a dollár jegyzése a reggeli, 331 forint körüli szintről 332 közelébe emelkedett. Az euróért reggel 364,5–365 forintot kértek, lényegében a péntek esti szintnek megfelelően, miután a múlt hét utolsó kereskedési napján még 366 közeléből erősödött a magyar fizetőeszköz. A két devizapár eltérő mozgását elsősorban a dollár nemzetközi felértékelődése magyarázza, az euró-forint árfolyam ugyanis hónapok óta nagyjából ugyanabban a sávban ingadozik.

Az amerikai deviza az ázsiai kereskedésben már ötödik egymást követő napja erősödött. A dollár több fontos fizetőeszközzel szembeni teljesítményét követő dollárindex hajnalban 103,47 pontig jutott, ami 2025 áprilisa óta a legmagasabb érték volt. Az euró eközben 1,102 dollár közelébe gyengült. A japán jen viszonylag stabil maradt, egy dollárért mintegy 159,6 jent adtak.

Az amerikai kamatvárakozások helyezik nyomás alá a forintot

A dollár erősödését az amerikai infláció és a Federal Reserve döntéshozóinak szigorú üzenetei hajtják. Christopher Waller, a Fed egyik meghatározó döntéshozója korábban jelezte, hogy kedvezőtlen inflációs adat esetén decemberben akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet. A vártnál rosszabb adat megérkezése tovább erősítette a monetáris szigorításra vonatkozó várakozásokat.

A hétfő reggeli határidős piaci árazások alapján a befektetők gyakorlatilag biztosra vették a legalább 25 bázispontos decemberi kamatemelést. A magasabb amerikai kamatok és kötvényhozamok csökkenthetik a feltörekvő piaci devizák vonzerejét, és szűkíthetik a forintot támogató kamatelőnyt is.

Hazai szempontból ezért különösen fontos lesz a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése és az azt kísérő kommunikáció. A bizonytalan nemzetközi környezetben a várakozások inkább az alapkamat szinten tartása felé mutatnak. A hétvégén a Moody's Magyarországról szóló hitelminősítői felülvizsgálata kerülhet a figyelem középpontjába. A nemzetközi hangulatot emellett a közel-keleti háború, az energiaárak és az ukrajnai fegyverszünettel kapcsolatos fejlemények alakíthatják.

Legkorábban 2032-ben jöhet a magyar euró

Az euróbevezetés menetrendjéről hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján hangzottak el újabb részletek. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke szerint a jelenlegi kormányzati tervek alapján Magyarország 2030-ra teljesítheti a maastrichti konvergenciakritériumokat, a közös pénz gyakorlati bevezetésére pedig legkorábban 2032 januárjában kerülhet sor.

Ehhez legkésőbb 2029 elején csatlakozni kellene az ERM–II árfolyamrendszerhez, az euró előszobájának tekintett mechanizmushoz, amelyben a nemzeti deviza árfolyamának stabilitását vizsgálják. Kurali szerint a belépést megelőző tárgyalásokon dőlhetnek el a fontos vállalások, amelyek között szabályozási változtatások, az állami vállalatok hatékonyabb működése vagy a szabályozott árak kiigazítása is szerepelhet.

Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a feltételek 2030-ig történő teljesítése nem hivatalos euróbevezetési céldátum. A kormány csak akkor jelölne ki időpontot, ha annak tarthatóságát biztosítottnak látja. Az ERM–II-csatlakozás előkészítése már zajlik, a következő nyilvános mérföldkő a szándéknyilatkozat kiküldése lehet.

A költségvetési konszolidációt mindketten az euróbevezetéstől függetlenül szükségesnek tartották. Barabás szerint a hiányt a GDP 3 százaléka környékére kell leszorítani ahhoz, hogy megálljon az államadósság-ráta emelkedése. Kurali arra figyelmeztetett, hogy a GDP 5–7 százalékát elérő éves nettó finanszírozási igény tartósan nem fenntartható.

A hiteles csatlakozási folyamat a jegybank alelnöke szerint már a tényleges euróbevezetés előtt mérsékelheti az inflációs és kamatvárakozásokat, ezáltal az állampapírhozamokat is. Barabás úgy vélte, az euró melletti elköteleződés már most hozzájárul a magyar államadósság kedvezőbb finanszírozásához.

A reformokat nem helyettesíti a közös pénz

Ódor Lajos volt szlovák miniszterelnök, európai parlamenti képviselő a szlovák tapasztalatok alapján arra helyezte a hangsúlyt, hogy az euró nem lehet önmagában cél. A csatlakozási folyamat ugyanakkor olyan "kényszerzubbonyként" működhet, amely segít végrehajtani a strukturális reformokat és konszolidálni a költségvetést.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Elmondása szerint Szlovákiában ma a lakosság és a vállalkozások 80–90 százaléka támogatja az eurót. A 2009-es átállás nem okozott inflációs sokkot, bár ebben a globális pénzügyi válság nyomán kialakult nemzetközi környezet is szerepet játszott. A bevezetés előtti időszakban a korona mintegy 25 százalékos nominális felértékelődése segítette az inflációs kritérium teljesítését.

Ódor a sikeres euróövezeti működés feltételei közé sorolta az egészséges bankrendszert, a rugalmas munkaerőpiacot, az alacsony államadósságot és a hatékony makroprudenciális politikát, vagyis a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető rendszerkockázatok kezelését.

A korábbi csatlakozások tapasztalatai alapján az euróra váltás önmagában nem jár szükségszerűen jelentős drágulással. A felfelé kerekítések néhány tized százalékpontos, átmeneti inflációs többletet okozhatnak, az árszínvonal tartós közeledése az uniós átlaghoz azonban inkább a reálgazdasági felzárkózással függ össze. Magyarország árszínvonala jelenleg az uniós átlag mintegy 78 százaléka, ami a vizsgált korábbi csatlakozók belépéskori értékénél magasabb.

Gyenge ázsiai adatok, csökkenő német energiaigény

A hétfőn érkezett ázsiai makroadatok visszafogott gazdasági teljesítményt jeleztek. Japán GDP-je a harmadik negyedévben évesített alapon 0,1 százalékkal csökkent a várt 0,3 százalékos növekedés helyett. Kínában az ipari termelés októberi, éves bázisú bővülése 4,8 százalék volt az előzetesen várt 5,3 százalékkal szemben, a kiskereskedelmi forgalom pedig mindössze 0,4 százalékkal nőtt.

Németországban a hétfőn közzétett adatok szerint 2025-ben 2,9 százalékkal csökkent az ipar energiafelhasználása. Ebben a magas energiaárak és az energiaintenzív ágazatok termelésének visszaesése egyaránt szerepet játszott. A legfontosabb energiahordozó továbbra is a földgáz volt, 29,2 százalékos részesedéssel, miközben a szén felhasználása 12,4 százalékkal esett vissza. A tavalyi számok a német ipar tartós alkalmazkodási nehézségeire utalnak, és még nem tartalmazzák az idei iráni háború energiaárhatásait.

A magyar fogyasztást továbbra is terhelik az élelmiszerárak

A hazai kereslet szempontjából figyelmeztető, hogy az élelmiszerek és alkoholmentes italok részesedése a háztartások fogyasztási kiadásaiból a 2010-es, 23 százalék alatti szintről 2025-re csaknem 30 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a lakásfenntartás és a háztartási energia súlya több mint 25 százalékról 16,4 százalékra csökkent, amiben a rezsicsökkentésnek meghatározó szerepe volt.

A fogyasztási egyenlőtlenségek is nőttek. A legfelső jövedelmi ötöd fogyasztása 2010-ben még háromszorosa, tavaly már négyszerese volt a legalsó ötödének. A legszegényebb háztartások kiadásaik közel 38 százalékát fordították élelmiszerre, míg a legmagasabb jövedelműeknél ez az arány 25,5 százalék volt.

Az alapvető kiadások magas súlya szűkíti a más javakra és szolgáltatásokra fordítható diszkrecionális jövedelmet. Az élelmiszerek megfizethetőségének tartós javításához ezért a reálbér-növekedés mellett a hazai élelmiszeripar hatékonyságának növelése és a kiskereskedelmi verseny erősítése is elengedhetetlen lehet.

Címlapkép: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
ChikansPlanet  |  2026. november 20. 08:00
A vízhiányról hajlamosak vagyunk nyári problémaként gondolkodni: jön a hőség, apadnak a folyók, kisz...
KonyhaKontrolling  |  2026. november 20. 07:45
Korai nyugdíj/FIRE témában sokat beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes elérni, lehetséges-e egyált...
Bankmonitor  |  2026. november 19. 15:00
Egy átlagos lakáshitelt ma nagyjából 23 évre vesznek fel Magyarországon.  Ennyi idő alatt bármikor b...
Holdblog  |  2026. november 19. 12:55
Magyarországon az Európai Unió legmagasabb, Bulgáriában pedig a BB tengely legalacsonyabb általános...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 20. péntek
Jolán
47. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?