Nem csak a gazdagok luxusa: itt fekteti be most a pénzét rengeteg magyar - tudhatnak valamit?

A Magyar Nemzeti Bank harmadik negyedéves előzetes pénzügyi számlái szerint a magyarok külföldi megtakarításainak és befektetéseinek állománya 2023 szeptember végén 7416 milliárd forinton állt. Ez pontosan háromszorosa a 2020 végi értéknek, és csak idén 8,6%-os növekedést jelent.

A külföldi megtakarítások aránya a megfelelő eszközkategóriákon belül 2023 első három negyedévében 12,4%-ról 12,8%-ra emelkedett. Ez a növekedés kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak köszönhető, míg a többi kategóriában enyhe csökkenés volt tapasztalható. Ha a közvetett módon tartott vagyonelemeket is figyelembe vesszük, a külföldi eszközök részaránya már közel 17 százalékot tesz ki az MNB idén először megjelent Megtakarítási jelentése szerint.

Érdekes fejlemény, hogy 2023-ban először csökkenhet a külföldi bankszámla- és betéti egyenlegek aránya a háztartások betétein belül. Ez arra utalhat, hogy a külföldi szolgáltatók magyar ügyfelek körében elért, határon átnyúló formában történő növekedése a határaihoz közelít. Ez összefügghet a Revolut azon döntésével is, hogy önálló magyarországi fióktelepet alapít.

A külföldi eszközök iránti kereslet 2022-ben érte el a nominális csúcsát, annak ellenére, hogy a megtakarítási piac egésze éppen abban az évben mutatott komolyabb megingást a vágató infláció és az energiaválság miatt. A jelentősebb külföldi megtakarítás-allokáció azonban már egy évvel korábban, 2021-ben elkezdődött.

2023 elején is volt egy jelentősebb hullám a külföldi megtakarításokban, amit az állampapír-kifizetésekkel magyaráztak a szakértők. A Portfolio januári felmérése szerint a válaszadók nagyjából hasonló arányban (26-27% körül) tervezték a kamatokat devizás pénzügyi eszközbe fektetni, mint állampapírba.

Bár év elején sokan a megtakarítások eurizációjának jelentős előrelépését jósolták 2023-ra, a jegybanki statisztikák szerint a belföldi devizamegtakarításoknál mind a betéteknél, mind a kötvényeknél csak 0,1 százalékpont körüli mértékben nőtt a devizarány, így átütőnek még nem nevezhető a belföldi deviza-megtakarítások előretörése.

A deviza- és forintbetétek mozgása azt mutatja, hogy a lakosság jellemzően akkor vásárol devizát, amikor azt viszonylag olcsónak ítéli meg: erősödés mellett nő, gyengülés esetén csökken a devizabetétek állománya. Kivételt képezhet, amikor a forinttal szembeni averzió pánikszerűvé válik, mint 2022 második felében. A forint azóta bekövetkezett erősödése miatt azonban sokan megbánhatták akkori devizavásárlásaikat, hiszen forintban számítva komolyabb veszteségeket szenvedhettek el.