Milliókat sem sajnálnak a szülők, hogy külföldön élhessen a gyerek

Modernebb és fejlettebb az oktatás külföldön - véli a mai diákok többsége, akik éppen emiatt hagyják el tömegesen az országot. Jelenleg már 10 ezernél is több magyar egyetemista tanul külföldön, a többségük azt reméli, hogy egy ilyen végzettséggel, jobb esélyekkel indulhat majd a munkaerőpiacon. De bőven akadnak olyanok is, akik hazai politikai és társadalmi környezet elől menekülnek - világít rá a külföldön tanulni vágyó diákok támogatásával foglalkozó Engame Akadémia friss felmérése.

- válaszolta az egyik kutatási kérdésre egy matematika szakos diák, aki jelenleg az Egyesült Királyságban tanul.

A külföldi továbbtanulásra elsősorban a közeli családtagok, szülők, testvérek borítják a diákokat. Erre persze szükség is van, hiszen anyagi segítség nélkül jóval nehezebb lenne finanszírozni a külföldi egyetemet.

Külföld, de miből?

A külföldi továbbtanulás nem olcsó mulatság. Az ügyesebbek szerezhetnek ösztöndíjat, esetleg igényelhetnek diákhitelt, de a mindennapi kiadásaikat akkor is finanszírozniuk kell valamiből.

A népszerű célországokban, mint Anglia, Ausztria, vagy az Egyesült Államok a megélhetési költségek havi szinten 200-300 ezer forintnál kezdődnek, de ennél akár jóval magasabbra is rúghatnak, attól függően, melyik városba megyünk tanulni.

A tandíjak tekintetében is hatalmas a szórás. Míg például Skóciában, Ausztriában, Németországban és a Skandináv országokban akár egy ingyenes képzésre is bejuthatunk, addig az Angliai éves tandíjak 2-3 millió forint körülire tehetőek, Amerikában pedig a jobb privát egyetemek tandíja akár a 10 millió forintot is elérheti.

Az 500 külföldön tanuló vagy végzett diák válaszaiból kiolvasható, hogy a legtöbben diákhitel segítségével tudják kifizetni a tandíjukat. A magas arány azonban jól mutatja, milyen sokan tanulnak az Egyesült Királyságban, hiszen ott egyelőre kedvező feltételekkel vehetnek fel diákhitelt a magyar diákok, mely a legtöbb esetben tandíjat teljes mértékben fedezi.

- válaszolta a Pénzcentrum megkersésére Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője.

A diákhitel mellett azoban sok tanulót támogatnak anyagilag a közeli családtagjai, a szerencsésebbek pedig külföldi ösztöndíjjal tanulhatnak.

Munka nélkül nem megy?

A megélhetési költségeket vizsgálva kiderül, hogy a kitöltők többségének: összesen 75,5 százalékának a közeli családtagok segítenek anyagilag. De sokan, a válaszadók 69,9 százaléka saját fizetéséből vagy (64,8 százalék) a saját megtakarításaiból próbálja meg kihozni a mindennapokat.

A felmérés eredményei alapján a diákok közel 70 százaléka végez valamilyen munkát az egyetemi tanulmányai mellett, közülük 17 százalék ráadásul rendszeresen, heti 20 óránál is többet dolgozik.

- hívja fel a figyelmünket Lévai Balázs.

A szakember szerint alapszabályként elmondható, hogy heti 2 nap munkával körülbelül a megélhetési költségek fele megkereshető. Érdekességnek számít azonban, hogy a külföldön dolgozók 70 százaléka az egyetem évei alatt olyan munkát is végzett, ami nem kapcsolódik a tanulmányaihoz. Ebben azonban nagy különbségek mutatkoznak attól függően, hogy valaki alapszakra vagy mesterszakra jár.

Az alapképzésen tanulók 81,5 százaléka olyan munkát végez vagy végzett, ami nem köthető a tanulmányaihoz. Ezzel szemben a mesterképzésen ez az arány már jelentősen csökken, sőt a tanulók 55 százaléka már olyan munkát is talál, ami a tanulmányaihoz kapcsolódik.

Még így is megéri?

A válaszadó diákok a külföldi tanulmányaikkal és az életükkel kapcsolatos legtöbb faktort kifejezetten pozitívan értékelték. A többség elégedett az egyetemi képzéssel, a lakhatási körülményeivel és a megélhetés lehetőségeivel is, bár ebben az esetben azért sok negatív tapasztalat is felmerül.

A negatívumokat tekintve sokan számoltak be a magas árakról és a megélhetés nehézségeiről is. Azonban a külföldi életben a fiatalok szerint