Jövőre indul a járulékcsökkentés: a béreket is emelni kell

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján  2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

Akár 60 százalék feletti béremelést is kaphatnak egyes kisegítők, miközben az intenzíves szakápolók jóval kevesebbet.

A jövőre életbe lépő új bérrendszer legfontosabb változása, hogy a korábbi bérsávokat konkrét összegben meghatározott alapbérek váltják fel.

Megnéztük, hol keresik a legtöbbet és a legkevesebbet a dolgozók, mely megyékben nőttek a leggyorsabban a fizetések, és mely ágazatok kínálják a legmagasabb kereseteket.

Példátlan kihívásokkal néznek szembe a magyar pályakezdők a munkaerőpiacon és már most látszik, hogy a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát.