Ennyi plusz pénzt szakítanak a magyar családok 2018-ban

Nőtt a minimálbér összege, a nyugdíj és egyes támogatások is. Bizonyos szociális juttatások azonban szemernyit sem változnak, mivel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alapján határozzák meg azokat. Az viszont 2008. január 1-je óta változatlanul 28 500 forint.

2018. január 1-től nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ezzel együtt pedig változott többek között a GYED, a diplomás GYED, a táppénz összege is. Összeszedtük, pontosan mekkora bért kapnak majd a legalacsonyabb keresetűek, az idősek, illetve mennyi lesz azoknak a szociális juttatásoknak az összege, amelyek alapját a minimálbér képezi.

Ez a változás érinti többek között a gyed (gyermekgondozási díj) összegét is. A gyermekgondozási díj összege függ a szülő jövedelmétől, és attól, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt-e, viszont az nem számít, hogy a biztosítási idő folyamatosan fennállt-e. A gyed összege alapesetben a jövedelem 70 százaléka, de a maximálisan megállapítható összege a minimálbérhez igazodik. A gyed kifizetési plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Azaz 2018-ban 193 200 forint a gyed maximális összege. Összehasonlításképp: tavaly maximum 160 650 forintot kaphattak készhez a kisgyermekesek.

A diplomás gyedet is érinti a minimálbér emelkedése, ugyanis a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka jár, vagyis 96 600 forint.

A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka, vagyis a diplomás gyedre jogosultak idén 126 350 forintot kaphatnak.

Változik a táppénz összege is

Egy betegség mindenképp jelentős anyagi terhet ró a családokra: nem elég, hogy drágák a gyógyszerek, de a keresőképes szülő vagy szülők is kiesnek a munkából. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősen csökken a család havi bevétele. Ha ugyanis valaki egészségi állapota miatt képtelen ellátni a munkáját, táppénzt kap, ami legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának, vagyis a fizetésnek a 60 százaléka, 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás időtartama alatt a táppénz alapjának 50 százaléka.

Azonban még ha valaki kifejezetten jól keres, az is megérzi a bevételkiesést: a táppénz egy napra járó összege ugyanis nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét. Ez azt jelenti, hogy idén a 138 000 forintos minimálbérrel számolva

Több pénzt kapnak az álláskeresők is

Ha valaki a munkájának elvesztését megelőző 3 évben legalább 360 napig munkában állt és nincs másmilyen munkaviszonya, valamint vállalkozói tevékenységet sem folytat, álláskeresési járadékot igényelhet. Ennek összege függ attól, hogy a kérelmező, amikor még dolgozott, mennyi munkaerő-piaci járulékot fizetett. Elég változó tehát, ki mennyi pénzt kaphat havonta, de van egy felső határ, ez pedig a minimálbér 100 százaléka, vagyis 2018-ban 138 ezer forint. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.

Aki nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult (tehát már csak nem egészen 5 év van hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig), annak a minimálbér 40 százalékát legalább meg kell kapnia, vagyis 55 200 forintra emelkedett az összeg a tavalyi 51 ezerről.

Örülhetnek a nyugdíjasok

Januártól 3, illetve 3,8 százalékkal nőnek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások a decemberihez képest, attól függően, hogy 2017-ben, vagy annál korábban állapították meg a járandóságot. A 3 százalékos emelést a törvényi előírásoknak megfelelően kapják az érintettek, míg a további 0,8 százalékot azok, akiknek 2017-nél régebben állapították meg a nyugdíjat. Példaként egy 113 ezer forintos öregségi nyugdíj 4 325 forinttal, vagy 3 390 forinttal emelkedik idén.

Ami viszont nem változik, az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ami 28 500 forint. Ez alapján határozzák meg az időskorúak járadékát is. Erre a támogatásra jogosult az, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, de saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85 százalékát, 24 225 forintot. Azok az időskorú egyedülállók is jogosultak, akik még nem töltötték be a 75. életévüket, és a havi jövedelmük nem haladja meg a nyugdíjminimum100 százalékát, vagyis 28 500 forintot. Szintén jogosul, aki betöltötte a 75. életévét, egyedülálló, de a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 százalékát, 38 475 forintot. Jövedelemmel rendelkező jogosultak esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1000 forint.

Miután a gyes, vagyis a gyermekgondozást segítő ellátás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, így az sem változik idén sem.

Meg kell említenünk a gyermeknevelési támogatást is, amire az a szülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a a 8. életév betöltéséig jár, de van lehetőség méltányossági kérelemből származó hosszabításra, ha ez igazoltan szükséges a család helyzete miatt. Viszont ennek összege szintén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

Az anyasági támogatás összegét is öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alapján számítják ki. Ez a támogatás minden édesanyának jár. Egy gyermek esetén az összeg a nyugdíjminimum 225 százalékával egyenlő, vagyis 64 125 forint, aki pedig ikreknek adott életet, az a nyugdíjminimum 300 százalékát, vagyis 85500 forintot kap.