Elárulta a gazdagság titkát Gerendai Károly, a Sziget alapítója

Az Aldi múlt hétenkarrierrendezvényt tartott, amelyen az egyik előadó Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, egykori szövetségi kapitány, ma utánpótlás-nevelő. Elmondása szerint gyerekként eszébe nem jutott, hogy olimpikon szeretne lenni, egyszerűen jól érezte magát a többiekkel az uszodában, ahová az orvos küldte, mondván, ferde a gerince.

- mondta Benedek Tibor. Az utánpótlás-nevelő szerint a belső motivációt semmi sem pótolhatja, hogy valaki minden nap jobb akarjon lenni. A sikerhez a tehetségre és a szorgalomra is szükség van, senki nem akarhatja a gyerek helyett.

"Úgy gondolom, hogy segíteni, és nevelni kell a fiatalokat, mert ők a jövő, és csak akkor lehet rájuk nagy feladatokat bízni a későbbiekben, ha jó alapokat adunk nekik. Szövetségi kapitányként láttam hiányosságokat a fiataloknál, és ma nevelőként már arra készítem fel őket, hogy mindent tudjanak, ahhoz, hogy válogatott játékosok lehessenek. A világversenyekre 6 hete van felkészülni a válogatottnak, egy szövetségi kapitánynak akkor már nincs ideje technikát tanítani. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy amikor egy fiatal már "éles helyzetbe" kerül, rendelkezzen a biztos alapokkal, és ez nem csak a sportolókra igaz" - hangsúlyozta Benedek.

Az egykori kapitány szerint az is nagyon fontos, hogy mekkora bizalmat kap egy fiatal a vezetőjétől. Úgy tapasztalta, aki érzi a vezető bizalmát, az bármire képes, aki viszont ezt nem érzi, annál nagyon ritka, hogy pozitív irányba lépjen.

- mondta Benedek. Hozzátette, az akkori csapat tagjai együtt nőttek fel, ismerték, és szerették egymást, nagyjából egy korosztály is voltak. Rió előtt viszont már 20 éves korkülönbségek is voltak csapaton belül, ahol jóval nehezebb csapatot építeni. A tipikus gond ilyen munkakörnyezetben, hogy a fiatal sérelmezi, hogy az idősebb nem beszélget vele, az idősebbnek pedig az a problémája, hogy a fiatal nem kérdez tőle. Az egykori szövetségi kapitány szerint az első lépést az idősebbnek kell megtennie, de utána a fiatalnak kell fenntartania a kapcsolatot. Úgy gondolja, egy jó csapatban szükség van az idősebbekre is ahhoz, hogy a fiatalok sikeresek legyenek. Kell a hatalmas lendület, de a döntő pillanatban a rutin sokat számít.

"Szóljatok, ha ideje nyugdíjba mennem"

Idén 25 éve, hogy egy hétfős, nagyon fiatal, kicsit szedett-vetett, matektanárból, virágkötőből, egyetemistából, stb. álló csapat megalkotta a Sziget Fesztivált. Akkor meg sem fordult a fejükben, hogy ebből majd egy nemzetközi rendezvény lesz. Gerendai Károly már 14 évesen elkezdett koncerteket szervezni a helyi művelődési házban, mert látta, hogy van rá igény, és szerette is csinálni. Ez a tevékenysége viszont egy idő után a tanulás rovására ment, amit a mérnök apja, és az egyetemi tanár anyja nem nézett jó szemmel. Addig feszült a húr, amíg el nem hangzott az "amíg a mi kenyerünket eszed..." kezdetű klasszikus. Az akkor 16 éves Gerendai úgy gondolta, akkor neki inkább nem kér abból a kenyérből.

- mondta Gerendai. Hozzátette, szerinte akkor van a helyén azt ember, és érzi jól magát, ha amit csinál, ahhoz valami érzelmi kötődése van, és nem csak úgy éli meg a munkát, hogy meg kell élni, és pénzt kell keresni. Úgy véli, igazi sikereket csak így lehet elérni. Később vezetőként is sok hasznát vette annak, hogy a rendezvényszervezés legalsó szintjéről indult. A feladatok viszont erősen átalakultak.

- mondta Gerendai. Elmondása szerint a Sziget operatív munkájából azért vonta ki magát, mert már inkább akadályozta a fejlődést. Egy jó ideig próbálta tartani a tempót, követni a változásokat, mind zeneileg, mind technikailag, és egy ideig lehetett kütyük nélkül dolgozni, most már nem.

"Egy idő után konfliktusba kerültem az idővel: nem tudtam eleget foglalkozni a valóban fontos dolgokkal, mert szaladtam a változások után. Ekkor felállítottam egy prioritást, és úgy éreztem, itt az ideje átadni a stafétát. Nem akartam cserben hagyni a kollégákat, ezért elkezdtem egyre jobban bevonni őket, elmondtam, hogy melyik döntést, miért úgy hozom meg, szóval tanítottam őket. Ez amúgy nehéz hiúsági kérdés is, hogy az ember háttérbe tud-e húzódni. Úgy gondolom, minden tudást átadtam, és felépítettem úgy a rendszert, hogy nélkülem is működjön" - mondta az üzletember.

Több, mint egy éve bejelentette a kollégáknak, hogy a 25. Sziget szervezésében már nem vesz részt, fél évvel később pedig jelentkezett a befektető, aki végül megvette a cég jelentős részét, a menedzsmentjogokat viszont nem adta el Gerendai. Döntését azzal indokolta, hogy a Sziget odáig jutott, hogy mennyiségi növekedésre már nincs lehetőség, a külföldi piacon való terjeszkedéshez viszont óriási tőke kell.

- mondta a Sziget alapítója. Szerinte fontos, hogy az ember kívülről nézze magát, és elemezze, mert a középszerű teljesítményt is könnyű megideologizálni. És van a másik véglet, amikor óriási a bizonyítási vágy, aztán jönnek a sikerek, még nagyobb a lendület, ami átragad a kollégákra is. De van egy pont, ami után már ez károssá válik, és ösztönzés helyett terror lesz. Mindkét véglettel találkozhat az ember élete során a munkaerőpiacon. Gerendai szerint a lényeg, hogy az ember a képességeihez mérten hozza ki magából a legtöbbet. Elmondása szerint elfogadja a hibázást a kollégáktól, ha látja, hogy mindent beleadott, csak nem sikerült. Ha a szándék megvolt, de nem jött össze, az rendben van.