Egyetlen rossz lépés, és örökre bukhatod az álomállást: durva hibára figyelmeztetnek a szakértők

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik az álláskeresésben, de nem érdemes teljes egészében rábízni az önéletrajz elkészítését. Az AI által generált dokumentumok ugyanis könnyen hasonlóvá válhatnak, miközben a toborzók éppen az egyedi, személyes jelentkezéseket keresik.

Sam DeMase, a ZipRecruiter karrierszakértője a CNBC-nek elmondta, hogy a mesterséges intelligencia inkább arra lehet hasznos, hogy összevessük vele az önéletrajzunkat és a meghirdetett pozíció követelményeit, majd azonosítsuk azokat a készségeket vagy tapasztalatokat, amelyek kimaradtak. A jelentkezésnél érdemes kiemelni a releváns tapasztalatokat, a munkánk eredményeit, valamint azokat a pontokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott álláshoz.

A motivációs levéllel kapcsolatban is változott a helyzet. A szakértők szerint sok vállalat már kevésbé tartja ezt fontosnak, és egyes cégek, különösen a startupok, nem is kérik. Kivételt jelenthet, ha valaki szokatlan pályáról érkezik egy pozícióba: ilyenkor egy rövid, célzott levél segíthet megmagyarázni, hogyan kapcsolódik a korábbi tapasztalat az új munkához.

A tömeges jelentkezés helyett szintén érdemes célzottan keresni. A szakértők azt tanácsolják, hogy az álláskereső válasszon ki konkrét pozíciókat, állítson be értesítéseket, majd lehetőleg a meghirdetést követő első 48 órában jelentkezzen személyre szabott önéletrajzzal.

Az álláskeresést nemcsak munkakörök, hanem készségek alapján is érdemes végezni. Ahelyett, hogy valaki kizárólag konkrét pozíciónevekre keres, olyan kompetenciákra is rákereshet, mint az adatelemzés, a tárgyalási készség, a csapatvezetés vagy éppen bizonyos szoftverek ismerete. Ezzel olyan álláslehetőségekre is rábukkanhat, amelyekre korábban nem gondolt.

Közben a LinkedIn-profilra is érdemes figyelni: a toborzók az AI által generált pályázatok terjedésével egyre gyakrabban ellenőrzik a jelentkezők online jelenlétét. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a szakmai közösségi oldal ne legyen a munkahelyi panaszkodás vagy a cégek nyilvános bírálatának fóruma.

A kapcsolati háló tudatos használata szintén fontosabbá válhat. A LinkedIn és az egyetemi alumni-közösségek mellett érdemes a saját, hétköznapi ismeretségi körünket is bevonni az álláskeresésbe, például barátokat, sporttársakat vagy helyi közösségeket.

Az álláskeresést nem tanácsos egy „jobb időszakra” halasztani: akkor is hasznos lehet interjúzni, kapcsolatokat építeni és feltérképezni a lehetőségeket, ha a munkaerőpiac éppen nehezebb helyzetben van. A szakértők szerint az év vége előtt a szerződéses vagy ideiglenes munkákra is érdemes figyelni, mivel ezeknél több sürgős betöltendő pozíció jelenhet meg.