Duplájára nőhet az anyasági támogatás, így születnek az új adófizetők?

Új Baby Boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című vitaanyagot a Családbarát Magyarországért Munkacsoport nevében Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa jegyzi. Az összesen 123 oldalas előterjesztésből 96 oldal lényegében a jelenlegi magyarországi népesedési helyzetet vázolja fel, s további 26 oldalon, ebből érdemben 15 oldalon a Népesedési Kerekasztal nagyvonalú, több tízmilliárd forintos többlet költségvetési kiadást igénylő javaslatait mutatja be. 

A vitaanyagból egyértelműen kitűnik, hogy az állami támogatások emelése kevésbé hatékony eszköz a népesedési helyzet javítására, mintha a másik három területen szükséges intézkedésekre helyezné a hangsúlyt az állam. Ennek ellenére konkrét javaslatok csak a pénzbeli támogatások növelésére vonatkozóan fogalmazódnak meg az előterjesztésben, egy szó nem esik benne arról, hogyan lehetne olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben biztos megélhetésre számíthatnak a leendő szülők.

A Népesedési Kerekasztal szerint a helyzet javítása érdekében megfogalmazott intézkedések esetén a következő alapelvet kell szem előtt tartani:"A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, minden gyerekkel leendő adófizető születik!"

A javaslatok:

-  Az első gyermek megszületésekor 150 ezer, ikerszülés esetén 250 ezer forintra emelkedjen az anyasági segély összege. Jelenleg az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64 125 forint) ikergyermekek esetén a 300 százalékával (85 500 forint).

-  A gyed minimumösszege a minimálbér másfélszerese legyen. Jelenleg havi bruttó 93 ezer forint a legkisebb bér, eszerint a kerekasztal legalább 139 ezer forintra növelné a minimális gyedet. A jelenlegi szabályok a gyed felső korlátját szabják meg, ami a mindenkori legkisebb bér kétszeresének a 70 százaléka, vagyis az idei évben nem lehet több a gyed bruttó 130 900 forintnál. A minimálbére emelése miatt ez is tetemes emelkedés.

-  A felsőoktatási hallgatói jogviszonyban, illetve a doktoranduszi jogviszonyban töltött idő számítson bele a gyedre való jogosultság megszerzéséhez szükséges időbe. Fő szabály szerint az a szülő jogosult gyedre, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

-  A kerekasztal azt javasolja, hogy ha az anyák részmunkaidőben szeretnének elhelyezkedni a gyermekük egyéves kora után, akkor 50 százalékos gyesre, gyedre lenne jogosult, ráadásul az ellátások idejét is arányosan meghosszabbítanák a gyermekük hároméves kora előtt munkába álló nők esetében.

- A részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák számára bevezetnék a START részmunkaidős kártyát, amely átmeneti kedvezménnyel kompenzálná a munkáltatót.

-  A tgyás, a gyes és a gyed ideje alatt egy évre járó, felhalmozódott fizetett szabadságot részmunkaidő formájában is ki lehessen venni.

-  A második és a harmadik gyermek megszületésének elősegítése érdekében azt javasolják, hogy ez esetben is jogszabály szerintijövedelem képezze a gyermek ellátásával kapcsolatos juttatások alapját. A jelenlegi szabályozás szerint az első gyermek esetén a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed) és a terhesség alatti táppénz a tényleges jövedelemhez igazodik. Ha az anya legalább fél évet nem dolgozik ténylegesen a gyermekek szülése között, akkor a második és többedik gyermek szülésekor a tgyás a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ez a gyakorlatban havonta százezres nagyságrendű különbséget is jelenthet a magasabb végzettségű nők esetében. A javaslat erőteljesen diszkriminatív, mivel csak a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb hasonló szolgálati viszonnyal rendelkezők részére vezetnék be, hogy a második és többedik gyermek szülése esetén is a jogszabály szerinti jövedelem képezze a gyermek szülésével kapcsolatos ellátások alapját, amennyiben ez kedvezőbb, akkor is, ha nem végeztek munkát a két gyermek szülése közben.

-  A kerekasztal szerint lehetővé kellene tenni, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátását, valamint a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni.

- A kisgyermekes szülők részére gépkocsi-vásárlási szocpol támogatás bevezetését javasolja a kerekasztal, emellett említést tesz arról is, hogy meg kellene valósítani a lakásvásárlási szocpolt is. A szépséghiba csak az, hogy január elsejétől lehetne igényelni a lakások vásárlásakor a szocpolt, jelenleg azonban az OTP-n kívül egyetlen bank sem kíván vele foglalkozni.

-  A költségvetési bevételeket visszapótlandó, a javaslatok között az is szerepel, hogy a kiemelten magas fizetésű családoknak legyen módjuk arra, hogy a családi pótlékukat felajánlják a többi gyermekes család számára. A kerekasztal külön felhívja a figyelmet arra, hogy fontos ezt az intézkedést megfelelően kommunikálni. A jelenlegi rendszerben is bárkinek lehetősége van arra, hogy lemondjon a családi pótlékról, egyszerűen csak annyit kell tennie, hogy nem igényli azt a Magyar Államkincstártól, és így kvázi felajánlja más célokra.

- A kerekasztal szerint a nők teljes öregségi nyugdíjba menetelének korhatár előtti kedvezményét elsősorban a járulékot is fizető, és több gyermeket megszült, felnevelt anyáknak indokolt nyújtani. Vagyis "azoknak, akik a maguk részéről mindent megtettek a nyugdíjrendszer korábbi feltételeinek fenntarthatóságáért - sok éven át járulékot fizettek és még mások helyett is állítottak munkaerőt". Minden eszközzel világossá kell tenni ugyanis, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző nemzedékkel szembeni kötelezettség teljesítése - szögezi le az előterjesztés.