Lapátra kerülhetnek a beteg dolgozók júliustól

A jelenleg hatályos szabályok szerint nem szüntetheti meg a munkáltató a táppénzen lévő dolgozók munkaviszonyát rendes felmondással. A felmondást a gyógyult munkavállaló ismételt munkába állásának napján lehet közölni. Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladta, akkor további 15 nap, ha a harminc napot meghaladta, akkor pedig csak 30 nap múlva kezdődik el a felmondási idő, amely alapesetben 30 nap, de a munkáltatónál eltöltött évekkel arányosan hosszabbodik, 20 év után már hatvannapos többlet jár.

A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szerint azonban nem élveznek majd védettséget a táppénzen lévő dolgozók, és azok sem, akik a beteg gyermekük ápolása érdekében kérik táppénzes állományba helyezésüket. A gyermeküket ápolókat csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek. Akik viszont nem a gyermeküket, hanem más közeli hozzátartozójukat ápolják, fizetés nélküli szabadság esetén sem élveznek védelmet, ellentétben a jelenleg hatályos szabályokkal.

Mindez azt jelenti, hogy júliustól a saját, illetve a gyermekük betegsége miatt táppénzen lévőknek, a közeli hozzátartozójukat ápoló, fizetés nélküli szabadságon lévőknek távollétük ideje alatt is fel lehet mondani. Ezáltal az érintettek akár egyhavi fizetésüktől is eleshetnek. Az új szabályok szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, valamint a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.

A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén nem változnak a felmondási időre vonatkozó szabályok. Alapesetben továbbra is 30 nap a felmondási idő, ami a hatályos szabályokkal megegyező mértékben nő a munkaviszonyban töltött évek számával arányosan. Annyit módosul a jogszabály, hogy ha a munkavállaló mond fel, akkor a munkában töltött időtől függetlenül egységesen 30 nap a felmondási idő.

Továbbra sem lehet rendes felmondással (ez a fogalom júliustól megszűnik, már csak szimplán felmondásról lehet beszélni) elbocsátani a várandós nőket. Fontos változás azonban a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest, hogy csak abban az esetben nem lehet nekik felmondani, ha annak közlése előtt értesítették állapotukról a munkáltatót. Ugyanez vonatkozik az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt állókra is. Utóbbi körnél jelentős szigorítás, hogy a felmondási védelem csak az eljárás megkezdésétől számított hat hónapig illeti meg az érintetteket.

Felemás védelemben részesülnek az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állók, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők. A jelenleg hatályos szabályok szerint az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyt rendes felmondással, a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőket pedig egyáltalán nem lehet elküldeni. A módosuló rendelkezések szerint alapesetben továbbra is fennmarad a védelem a nyugdíj előtt állók, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák, illetve a gyermeket egyedül nevelő apák esetében, akkor is, ha már nincsenek szülési vagy gondozás céljából fizetés nélküli szabadságon.

Az új törvényben azonban számos kitétel szerepel, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók, ha meg akarnak válni az érintett dolgozójuktól. Először is a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyáknak, illetve a gyermeket egyedül nevelő apának, akkor is, ha már nincsenek szülési vagy gondozás céljából fizetés nélküli szabadságon abban az esetben, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Utóbbi kategóriába szinte bármi beletartozhat.