Dolgoznál a nyáron? Így vállalhatsz diákmunkát

Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákok győződjenek meg arról, hogy a munkáltatók bejelentették-e őket az adóhatóságnál. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor egy esetleges baleset, betegség esetén nem tarthatnak igényt a pénzbeli ellátásokra, és kártérítést sem kérhetnek. Az elnökhelyettes hozzátette: "nincs kegyelem" diákmunkánál sem a feketefoglalkoztatás esetén.

Fontos még tudni, hogy az oktatási intézmények által előírt kötelező szakmai gyakorlatért nem jár fizetség, de csak abban az esetben, ha szerződést köt az intézménnyel a szakmai gyakorlatra. Ez esetben nem kell bejelenteni a munkavégzést az adóhatóságnál. Más esetekben viszont ezt meg kell tenni, nem lehet hallgatólagos megállapodással munkabér nélkül gyakornokokat foglalkoztatni.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nagyon fontosnak tartja, hogy diákmunkát vállaló tanulók szembesüljenek a munka világával szembesüljenek, nem elsősorban a fizetség miatt, hanem azért, hogy eredményesen hasznosíthassák a megszerzett ismereteiket.

KATTINTS! Figyelem, hónapokig szünetel a Diákhitel igénylés

1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban - iskolai szünet időtartama alatt - annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 13T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon, vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a "Nyomtatványkitöltő programok" menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A tanuló - mindenki máshoz hasonlóan - alkalmazható:
- munkaviszonyban;
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel);
- egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (például babysitter)

Az előbbieken túl kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik. Az iskolaszövetkezeteken keresztül nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó-, illetve járulékkötelezettségek terhelik?

Ha a tanuló munkaviszony keretében végez munkát, akkor az abból számrazó jövedelme bérjövedelemnek minősül. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az adó mértéke 16 százalék.

Tudni kell, hogy a közép-, illetve felsőfokú intézményekben nappali rendszerű oktatásban tanulók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. A munkaviszonyban foglalkoztatott diák a természetbeni egészségbiztosítási ellátásokon túl pénzbeli ellátásokra - például táppénzre, majdan pedig nyugdíjra - is jogosult lesz. Munkaviszony esetén a tanulónak 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

5.) Ha a diákot munkavégzésre jogosító egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, mennyiben térnek el az adó- és járulékszabályok?

A munkavégzés másik tipikus esete, ha megbízási szerződést kötnek a tanulóval. A megbízási szerződésből kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben ebben az esetben költségeket is el lehet számolni.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költségátalány alkalmazása, amihez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek, amely után meg kell fizetni a 16 százalékos adót. A megbízási díj kifizetésekor kell nyilatkozni arról, hogy tételes vagy átalányköltség-elszámolást választ a diák.

A megbízási szerződéssel foglalkoztatott diákok akkor lesznek jogosultak a pénzbeli ellátásokra, ha a havi díjazásuk eléri a minimálbér összegének a 30 százalékát, vagyis az idei 98 ezer forintos legkisebb bér esetén a 29 400 forintot. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, akkor a tanulónak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és fizeti meg.

6.) Egyszerűsített munkavégzés mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint alkalmi munka esetében

A diáknak ekkor nem kell sem járulékokat, sem személyi jövedelemadót nem kell fizetnie, a munkáltatót viszont ugyanúgy terhelik a foglalkoztatással kapcsolatos közterhek. Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, egy éven belül pedig összesen 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

7.) Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Iskolaszövetkezet tagjaként sem kell járulékokat megfizetni. Így viszont a tanuló természetbeni ellátásra sem jogosult, és a későbbi nyugdíjába sem számít bele az így szerzett keresete. Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati időbe - ami a nyugdíjjogosultság eléréséhez kell - beleszámít az ily módon végzett munka időtartama.

8.) Háztartási munka

Háztartási munkának minősül például a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni ápolás, házvezetés, kertgondozás. A tanulónak ilyen jogviszonyban nem kell sem járulékot, sem adót fizetnie, ellenben nem lesz jogosult pénzbeli egészségbiztosítási juttatásokra sem. A munkáltatójának azonban havonta 1000 forintos regisztrációs díjat kellene fizetnie. Ha a háztartási alkalmazott kéri, akkor a munkáltató köteles igazolást kiadni a munkabéréről.