Titkon leépítési dömping megy Magyarországon? Sok fizikai melóst küldhettek el ebben a megyében

Továbbra is Budapest húzza fel az országos kereseti adatokat, a KSH friss kiadványából az derült ki, hogy 2024-ben az első három negyedévet számolva a fővárosban 509 780 forint volt a foglalkoztatottak nettó átlagos keresete. Az országos átlag a statisztikai hivatal szerint 421 275 forint volt nettóban, ennél csak egy megyében (Győr-Moson-Sopron) vittek haza többet a dolgozók a fővároson kívül.

Komárom-Esztergom megyében épphogy elmaradtak a fizetések az országos átlagtól, ott nettó 418 978 forint volt ez az érték. Emellett a nettó átlagfizetés 400 ezer forint felett volt még Fejér megyében is, a többi országrészben viszont nem érte el ezt az érték.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre több magyar karrierváltó nyergel át ebbe a szakmába: rommá kereshetik magukat 2025-ben?

A grafikusok képzettsége széles skálán mozoghat: az OKJ-s szakképesítéstől a művészeti egyetemi diplomáig terjed.

Beszédes, hogy mialatt a pesti átlagfizetés kicsit több mint 88 500 forinttal haladta meg az országos átlagot, addig a legrosszabbul kereső Szabolcs megyeiek nettó átlagbére majdnem 112 ezer forinttal marad el ettől, ők 309 513 forintot vittek haza átlagosan a tavalyi első három negyedév alapján. 330 ezer forint alatt volt az átlagbér Békés megyében (317 933 Ft/hó) és Nógrádban (329 362 Ft/hó) is.

A statisztikai hivatal szerint országosan átlagosan 13,7 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a tavalyi első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Sőt, mint az adatok mélyebb elemzéséből kiderült, 13 megyében még ennél is nagyobb mértékben: Szabolcsban és Hajdú-Biharban például a nettó átlagfizetések 17,2 százalékkal haladták meg a 2023 azonos időszakában mértet. De Baranya, Tolna, Nógrád és Csongrád-Csanád megyében is 15 százalék feletti volt a bérek emelkedése.

Ellenben például a pesti dolgozók kimaradtak a jóból, a fővárosban jócskán elmaradt a béremelkedés mértéke az országos átlagtól (+12,7%), de Győr-Moson-Sopron megye dolgozói még ennek is örültek volna, az ő fizetésük nőtt a legkevésbé, 11,2 százalékkal.

Fogynak a fizikai melósok

Bár összességében 3 millió 678 ezer ember dolgozott Magyarországon a tavalyi első három negyedévben, ami lényegében stagnálást jelent (+0,2%), de a részletes megyei adatoknál látható, hogy a helyzet azért nem túl rózsás. Mindösszesen négy megyében dolgoztak többen, mint az előző év azonos időszakában, a maradékban egytől egyig csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

EZ IS ÉRDEKELHET

Temérdek magyarnak csak álom marad az 1 milliós fizetés: ezt aztán nagyon nem verték nagy dobra

A KSH friss adatai szerint 2023 januárja és 2024 novembere között a bruttó átlagkeresetek 11,2%-kal, míg a mediánkeresetek 8,6%-kal emelkedtek.

Összességében Pest megye végzett az élen ebben az összesítésben, ahol 1,7 százalékkal többen dolgoztak, mint 2023 első három negyedévében, ezen kívül még Hajdú-Biharban, Borsodban és a fővárosban növekedett a dolgozói létszám.

Ezzel szemben Vas megyében 1,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, de Fejérben és Jász-Nagykun-Szolnokban is 1,6 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Összességében 8 megyében csökkent 1 százalékot meghaladó mértékben a foglalkoztatottak összelétszáma.

Viszont egy aggasztó trend kezd kirajzolódni, ha a részletesebb adatokat nézzük: kiderült, hogy mialatt a szellemi munkát végzők száma két megye (Vas és Jász-Nagykun-Szolnok) kivételével mindenhol emelkedett - leginkább Hajdú-Bihar megyében, 3,2 százalékkal - fizikai melósból három megye (Pest, Budapest, Borsod) kivételével mindenütt kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Tolnában és Zalában 3 százalékot is meghaladó mértékben apadt a fizikai munkakörökben dolgozók létszáma.

Mindez azzal is összefüggésben lehet, hogy a magyar ipar régóta tartó mélyrepülésben van. A legfrissebb, novemberi adatok szerint az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A KSH szerint főképp a feldolgozóipar szenved, az alágak döntő többségében mérséklődött a termelés volumene, a legnagyobb mértékben a járműgyártásban. A novemberi adatok szerint a feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás exportértéke 17,3 százalékkal esett vissza.

Ők keresik a legtöbbet, legkevesebbet

A részletes adatbázisban azt is megnéztük, melyik megyében és melyik nemzetgazdasági ágakban dolgoztak a legrosszabbul kereső magyarok - és ők mennyit vittek haza havonta. Nos, a legkevesebb pénzt minden esetben fizikai munkát végzők kapták, és a lista legalján a Szabolcs megyében, a humánegészségügy, szociális ellátásban dolgozók álltak,

nettó átlagfizetésük épphogy átlépte a 117 ezer (!!) forintot, egészen pontosan 117 029 forint volt a nettó átlagkeresetük a tavalyi év első három negyedévében.

De nem sokkal, nettó 64 forinttal kerestek többet a Borsodban, ugyanebben az ágazatban dolgozók. Mint kiderült, négy kivételével az összes többi megyében is a humánegészségügyben, szociális ellátásban dolgozók keresték a legkevesebb pénzt, 2-2 helyen pedig az oktatásban, illetve a szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók kerültek a bérlista legaljára.

Az egyes megyék legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágait vizsgálva kiderült, hogy Budapesten több mint kétszerannyit keresnek az ottani lista alján lévők (szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, nettó 258 775 Ft), mint a szabolcsi humánegészségügyi, szociális dolgozók. De ugyanez igaz Vas és Győr-Moson-Sopron megye legkevesebbet keresőire is.

Ezzel szemben a legjobban fizetettek kilencszer annyit keresnek, mint a legrosszabbul keresők. A friss adatbázis szerint a legjobban fizetett dolgozók Tolna megyében vannak, méghozzá a "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" nemzetgazdasági ágban, méghozzá szellemi munkában.

A havi nettó átlagfizetésük 1 048 455 forint.

Mindez nem meglepő, legalábbis annak tudatában, hogy Tolna megyében van az ország talán legfontosabb, legkülönlegesebb tudást igénylő munkahelye, a paksi atomerőmű is. Vélhetően az ottani mérnököket, vezetőket fizetik meg annyira, hogy hétszámjegyűre dobja a megyei átlagkeresetet is.

A második legjobban fizetettek a fővárosban dolgoznak ugyanebben az ágazatban, de az ő átlagfizetésük messze elmarad a tolnaiakétől, "mindösszesen" nettó 833 082 forint. Ezen kívül még Pest megyében éri el a legjobban fizetettek átlagbére a nettó 800 ezer forintot. Érdekesség, hogy a legjobban kereső békésiek bére még a pesti átlagot sem éri el, sőt, Szabolcsban és Nógrádban is sem sokkal magasabb a legmegfizetettebb dolgozók bére, mint egy budapesti átlagfizetés.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA