Százezernyi magyar kínlódik a munkahelyén 2025-ben: érik a katasztrófa, sürgősen lépni kell

Idén is elindítottuk szokásos év végi felmérésünket a Pénzcentrum oldalán, hogy kiderítsük, Magyarország mely területein élnek a legboldogabb emberek. A kiértékelés első részéből tudjuk, hogy legboldogabb emberek Magyarországon Somogy, Veszprém és Vas vármegyében élnek, míg Nógrádban a legboldogtalanabbak. A közel 11 ezer válaszadó részvételével készült felmérés rávilágít arra, hogy az életkor, a családi állapot, a foglalkozás és a pénzügyi helyzet mind jelentős hatással vannak az elégedettségünkre.

Az egészségi helyzet és az anyagi biztonság után a kiértékelés második részében annak jártunk utána, mennyire vagyunk elégedettek társas kapcsolataink minőségével, a mindennapokban mennyire tudjuk megvalósítani önmagunkat, mennyire vagyunk elégedettek a munkánkkal.

Mennyire vagy elégedett a társas kapcsolataid minőségével?

Magyarország egy kifejezetten kapcsolathiányos társadalom, ami komoly problémát jelent. A magány ugyanis elmagányosodáshoz, majd depresszióhoz, és akár testi tünetekhez, súlyos betegségek megjelenéséhez is vezethet. Ellenben akinek sok barátja, működő családi kapcsolatai vannak, az bizonyítottan, elégedettebb az életével, boldogabb. A boldogság tehát nemcsak egyéni érzés, hanem mély társadalmi összefüggések, mint a családi kapcsolatok, a pénzügyi stabilitás és a társadalmi egyenlőtlenségek határozzák meg. A szociológiai kutatások során sem csak a szubjektív boldogságot mérik, hanem azokat a társadalmi tényezőket, amelyek hozzájárulnak az egyéni jóléthez. A boldogságról szociológiai megközelítésben Albert Fruzsina, PhD, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, a Család és Társas Kapcsolatok Kutatási Osztály vezetője beszélt a Pénzcentrumnak egy decemberi interjúban.

Társas kapcsolataik minőségére 10-ből 6,4 pontot adtak a kitöltők, a nők valamivel többet, mint a férfiak – ez a szám nem változott a tavalyi évhez képest.

Ezt a kérdést két szempontból érdemes megvizsgálni: a legmagasabb iskolai végzettség és a kapcsolati státusz alapján. A végzettség különösen érdekes tényező, hiszen talán nem is gondolnánk, de minél iskolázottabb valaki, annál elégedettebb a társas kapcsolatai minőségével. Ennek háttere viszonylag logikus:

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár. A kutatások szerint ezek közül a legjelentősebbek a munkaerőpiaci előnyök, mint például a magasabb foglalkoztatottság és a jobb fizetések. Emellett a magasabb képzettség nemcsak a munkaerőpiaci előnyökkel, hanem a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, valamint a politikai részvétellel is szoros összefüggést mutat. Társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez – derül ki az Iskolázottság és szubjektív jóllét című tanulmányból.

A másik szempont, a kapcsolati státusz, már kevésbé meglepő eredményeket hozott: a kapcsolataik minőségével legkevésbé az egyedülállók és az elváltak, míg leginkább a házasok és párkapcsolatban élők elégedettek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Évszázados tévhit dőlt meg: tényleg hiányoznak a magyarokból a boldogságért felelős genetikai tényezők?

A boldogság a pszichológia szemszögéből nehezen definiálható, mivel összetett és szubjektív fogalom.

A mindennapokban mennyire tudod kifejezni, megvalósítani önmagadat?

Az önkifejezés azért kiemelkedően fontos a társadalmunkban, mert alapvető emberi szükségletként arra szolgál, hogy egyénként meghatározzuk magunkat, és kapcsolatot teremtsünk a környezetünkkel. Az önkifejezés számos területen jelenik meg, legyen szó művészetről, kommunikációról, öltözködésről vagy akár a közösségi médiáról. A sikeres önkifejezés és a boldogság szoros összefüggésben állnak, mivel az önkifejezés alapvető emberi szükséglet, amely jelentősen hozzájárul az érzelmi jóléthez és az életminőség javulásához. Amikor sikeresen kifejezzük magunkat – például egy beszélgetésben, egy projektben vagy művészi formában –, nő az önbizalmunk és a hatékonyság érzése.

A válaszadóink egy 10-es skálán értékelve 5,9 pontot adtak erre a kérdésre, ami csak egy kicsit jobb a közepesnél.

A legmagasabb iskolai végzettség alapján vizsgálva kiderül, hogy minél több időt töltött valaki az iskolapadban, annál hatékonyabban képes kifejezni önmagát. Jelentős különbség figyelhető meg a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkezők között. Ez nem meglepő, hiszen a tanulás során nemcsak ismereteket szerzünk, hanem önmagunkról is egyre többet tudunk meg.

A foglalkozások szerinti elemzésből az derült ki, hogy a vállalkozók kiemelkedően magas pontszámot értek el: átlagosan 6,9-es értéket adtak, míg a közmunkások mindössze 4,4-et. Ez is jól mutatja, mennyire meghatározó az egyén számára, hogy tartalmas és célzott tevékenységekkel tölthesse a mindennapjait.

Az életkor szerinti vizsgálat pedig azt mutatta, hogy az önmegvalósítás sikeressége az életkor előrehaladtával növekszik. Ez rámutat arra, hogy nemcsak a tanulás és a munka minősége számít, hanem a tapasztalat és a megélt évek során levont tanulságok is kulcsfontosságúak.

Mennyire vagy elégedett a munkáddal, hivatásoddal?

A teljes és kiegyensúlyozott élet nemcsak a magánélet, hanem a szakmai jólét szempontjából is meghatározó, mind az egyén, mind a vállalat számára. Egy elégedett és boldog munkavállaló ritkábban hiányzik, jobban kezeli a stresszt, termelékenyebb, kreatívabb, és szívesebben fogadja az új kihívásokat. Ezek a tulajdonságok jelentős előnyöket nyújtanak a vállalatoknak is. A munkahelyi boldogság nem csupán egy divatos fogalom, hanem közvetlenül befolyásolja az alkalmazottak lojalitását, hatékonyságát és az üzleti eredményeket.

A kiértékelés második részében még azt vizsgáltuk meg, hogy olvasóink mennyire elégedettek a munkájukkal és hivatásukkal. A teljes élet szerves része, hogy az egyén szubjektív szempontból mennyire tartja értelmesnek és kielégítőnek a munkáját.

A válaszokat ezúttal térképre helyeztük, mivel a munka minősége jelentős mértékben függ attól, hogy az ország mely részén él a válaszadó. A legmagasabb átlagpontszámot, Somogy és Vas és vármegyékben élők adták, míg a legalacsonyabb értéket a Nógrádban és Hajdú-Biharban élők jelezték.

A foglalkozás szerinti elemzésben ismét a vállalkozók kerültek az élre, akik átlagosan 7,3-as pontszámmal értékelték munkájukat, míg a közmunkások az utolsó helyen végeztek. Iskolai végzettsé szerint az jött ki, minél tanultabb valaki, annál elégedettebb a munkájával.