Munkavállalók, figyelem! Fontos változás jön az éves szabadságok igénylésénél 2025-ben

A már kiadott szabadságot a munkáltató kizárólag kivételesen fontos és súlyos okból szakíthatja meg (vagy változtathatja meg az időpontját), amely döntését köteles a munkáltató indokolni – mondta el a Pénzcentrumnak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Nagy Dóra Ágnes szerint például december 23-án nem hívható be a szabadságáról a megnövekedett forgalom miatt az eladó munkavállaló, viszont felmerülhet a szabadság megszakítása a gyárban kiütött tűz miatt a gyár működtetéséért felelős munkavállaló esetén a kárelhárítás és kárfelmérés miatt. Ám kevesen tudják, a magyar munkajognak erre nézve is van speciális rendelkezése, jelesül, még ilyen esetben sem jogosult a munkáltató az apasági vagy szülői szabadságot töltő munkavállaló szabadságát megszakítani.

A munkáltató köteles a munkavállalónak a szabadság megszakítással (vagy módosítással) összefüggésben felmerült kárát és költségét megtéríteni és a munkavállalót a rendkívüli munkájáért megfelelő pótlékok is megilletik. Nyilván, megoldás lehet a megfelelő belső eljárásrend és nyilvántartás, ebben az esetben a munkáltató egészen biztosan felkészülten áll az év vége előtt.

További speciális szabályok is léteznek, sőt, még ezek tekintetében is lesznek 2025-ben változások. Ezek mindenkit érintenek, hiszen az ünnepek közeledtével égetővé válik a kérdési: ki, mikor és mennyi szabadságot vehet még ki, „bezárhat-e” az iroda két ünnep között és kötelező jelleggel „kényszerpihenőre” küldhetőek-e a munkavállalók, illetve mi lesz azzal a munkavállalóval, aki még egyetlen napot sem vett ki az évben?

Főszabály szerint a munkáltató a tárgyévben köteles kiadni a munkavállaló részére az éves szabadságát, ami alap- és pótszabadságból áll. Minden munkavállaló húsz munkanap alapszabadsággal rendelkezik, amihez hozzáadódnak a különböző pótszabadságok a munkavállaló életkora, vagy speciális élethelyzete alapján (például: a munkavállaló, aki 2024-ben 33 éves és hároméves ikergyermekei vannak, számára évi plusz nyolc nap szabadság jár).

EZ IS ÉRDEKELHET

Erről a legtöbb dolgozó nem is tud: megváltható, illetve átvihető jövő évre a ki nem vett szabadság?

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén pénzben megváltathatja. Ez azonban nem igaz, de...

Speciális pótszabadság, az apát, a gyermeke születésekor megillető 10 munkanap apasági szabadság. Ezt illetően a jövő évben fontos változások lesznek: az apasági szabadság kivételére 2025. január 1-jétől már a születést követő négy hónapon belül lesz lehetőség az eddigi kettő helyett, és a munkavállalót a gyermeke hároméves koráig megillető 44 munkanap szülői szabadság. Ezeket, ugyanis nem kötelező a tárgyévben kiadni, és mértéküket nem kell arányosítani akkor, ha a munkaviszony év közben kezdődik.

Bár a közbeszédben a „szabadság kivétele” szófordulat a jellemző, és az általános hozzáállás az, hogy ez a munkavállaló feladata, valójában a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége. Természetesen, ez nem jelent egy teljesen önkényes rendszert, hiszen a kiadás előtt a munkáltató köteles meghallgatni a munkavállalót, de alapvetően őt terheli a felelősség, hogy a munkavállaló részére az éves szabadság még a tárgyévben kiadásra kerüljön. Ne halasszuk ezt az utolsó pillanatra, mert a munkavállalót a szabadság kiadásának időpontja előtt minimum 15 nappal tájékoztatni kell.

A szabadság kiadása kapcsán a munkavállalóra nézve két alapvető szabályra érdemes figyelni:

1. A munkáltató köteles biztosítani (kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg), hogy a munkavállaló évente egy alkalommal, minimum 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól (azzal, hogy ebbe az időtartama beleszámítanak például a hétvégi pihenőnapok is). Tehát azáltal, hogy a munkáltató a két ünnep közötti leállás idejére kiadja a munkavállaló szabadságát, teljesítheti ezt a követelményt is. Ha azonban a munkáltató nem tervezte meg kellő időben a szabadságok kiadását, és a munkavállalónak már nem maradt szabadsága, akkor a munkavállalót a munkáltató „éves kötelező leállása” időtartamára az állásidő szabályai szerint díjazás illeti meg.
2. A munkáltató köteles évente hét nap alapszabadságot (legfeljebb két részletben) és a gyermekek után járó pótszabadságot, illetve, ha alkalmazandó, a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. Például, a munkavállaló legkésőbb november 15-én köteles közölni a munkáltatóval, ha december 2- között szabadságra menne. Ha ezt a munkáltató jóváhagyja, ezzel a munkáltató eleget tesz a fenti hét napos szabálynak.

Nagy Dóra Ágnes szerint jó hír az év végén „ébredőknek”, hogy 2024-ben kiadottnak minősül az is, ha a munkavállaló 2024. december 30-a és 2025. január 7-e között szabadságon van (ugyanis a szabadság igénybevétele még idén megkezdődött és a következő évre öt munkanap került átvitelre).

Újabb speciális szabály, hogy az általános rendelkezésekhez képest a munkáltatónak van bizonyos mozgástere a szabadságok következő évre átvitelekor. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkavállaló éves szabadsága a következő év március 31-ig adható ki.

A munkavállalóval kötött külön megállapodás alapján pedig a munkavállalónak az életkora alapján járó pótszabadságok a következő év végéig átvihetőek és kiadhatóak (ezt a megállapodást évente szükséges megkötni). Előfordulhat, hogy például a munkavállaló hosszabb betegsége vagy szülési szabadsága akadályozta a kiadását a tárgyévben. Ilyenkor a munkáltató az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül köteles a felhalmozódott szabadságot kiadni

– mondta végezetül a Pénzcentrumnak Nagy Dóra Ágnes.

EZ IS ÉRDEKELHET

Munkaidő naptár 2025: mikor lesznek munkaszüneti napok, áthelyezett munkanapok 2025-ben?

2025 munkaidő naptár kisokos: tudd meg, hogy a munkaidő naptár 2025 évi kiadásában mikorra esnek a 2025-ös ünnepnapok, pihenőnapok, áthelyezett munkanapok 2025-ben!

Vannak még további, speciális esetekben járó extra szabadságnapok

Akadnak olyan egyedi esetek, amikor a munkavállaló speciális munkakörülményei, vagy egészségi állapota alapján további pótszabadságra válik jogosulttá – mondta el a Pénzcentrumnak Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője. Azok a dolgozók például, akik naponta legalább három órát töltenek földalatti munkavégzéssel, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkakörben dolgoznak, évente plusz 5 munkanap szabadságot kapnak.

Hasonlóképpen, a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak is jár ugyanez az évi plusz 5 nap pótszabadság. Ide tartoznak azok, akik fogyatékossági támogatásra jogosultak, vakok és gyengén látók személyi járadékát kapják, vagy akiknek az egészségi állapotában legalább 50%-os mértékű károsodást diagnosztizáltak.

Ami a hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kérdését illeti, ha munkavállaló hozzátartozója várhatóan 30 napnál hosszabb időtartamú személyes ápolásra szorul, a dolgozó az ápolás idejére jogosult fizetés nélküli szabadságot igényelni, amelynek maximális időtartama legfeljebb 2 év lehet.

Ha pedig év közben kezdődött, vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár (az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve). A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít

– hangsúlyozta a Pénzcentrumnak Dénes Rajmund Roland.