Ezek voltak március utolsó egész hetének legfontosabb, legérdekesebb, na meg legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.

Erről a legtöbb dolgozó nem is tud: megváltható, illetve átvihető jövő évre a ki nem vett szabadság?
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén pénzben megváltathatja. Ez azonban nem igaz, a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság megváltására köteles. Az apasági és szülői szabadság esetében pedig a megváltásra ebben az esetben sincs lehetőség. Ugyanakkor a magyar munkajog bizonyos esetekben módot ad a ki nem vett szabadság jövő évre történő átvitelére.
Az átvitel szabályait illetően a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig adja ki. De azt szem előtt kell tartani, hogy az erre vonatkozó megállapodást évente újra kell kötniük – húzta alá Dénes Rajmund Roland, Humán Centrum cégvezetője.
A Munka törvénykönyve egy másik esetet is rögzít, amikor lehetséges a szabadság átvitele a következő évre: ha például a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév október 1-jén, vagy azután kezdődik, abban az esetben a fennmaradó szabadságot legkésőbb a következő év március 31-ig ki kell adni.
Érdemes tisztában lenni a főszabályokkal: a szabadság kiadását alapvetően a munkáltató határozza meg, de erről a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie kell. A dolgozó évente 7 munkanap szabadságot saját kérésére, legfeljebb két részletben vehet ki, ha ezt legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal korábban jelzi. (Ez alól természetesen kivétel a munkaviszony első három hónapja, a „próbaidőszak”.)
Ezen kívül a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló évente egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít ez esetben). A szabadság időpontját ebben az esetben szintén 15 nappal előre kell közölni.
Az apasági és szülői szabadságot a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni, szintén legalább 15 napos előzetes jelzéssel. A szabadságot alapvetően az esedékesség évében kell kiadni (ez alól kivétel az apasági és szülői szabadság). Viszont, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azután kezdődik, a munkáltató a következő év (az esedékességet követő év) március 31-ig is kiadhatja a szabadságot.
A munkáltató kivételes esetekben – például egy fontos gazdasági érdek vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén – a szabadságot legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja (ez alól kivétel az apasági szabadság). De a munkavállaló megkezdett szabadságát is megszakíthatja (apasági és szülői szabadság is kivételt képez ebben az esetben), vagy a szabadság egynegyedét akár a következő évre is átteheti – az esedékességet követő év március 31-ig. Ezeket a változtatásokat azonban a munkáltató köteles írásban is indokolnia, és az új időpontot kijelölését is egyidejűleg közölnie kell a munkavállalóval.
Ha a szabadság kiadási időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása miatt a munkavállalónak kára vagy többletköltsége keletkezik, ezeket a munkáltató köteles megtéríteni. (Ide tartozik például az utazási költség, ha a munkavállalónak a szabadság helyszínéről kell visszatérnie a munkahelyére.) A szabadságot alapvetően a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha a dolgozó egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, akkor minden nap munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. Az ilyen esetekben a szabadságot akár úgy is ki lehet adni, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos időtartamra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Dénes Rajmund Roland aláhúzta:
Azt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén nem válthatja meg pénzben
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami mindenkinek jár
A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy kinek mennyi szabadság jár. A munkavállaló minden munkaviszonyban töltött naptári évben jogosult úgynevezett rendes szabadságra, amely alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap, ami minden munkavállalót egyformán megillet. Ez a szabadság jár minden dolgozónak, életkortól, tapasztalattól, munkakörülménytől vagy akár a munkaidő hosszától függetlenül, legyen szó részmunkaidős, vagy teljes munkaidős foglalkoztatásról. Minimum ennyi szabadság mindenkinek jár egy évben. Erre az alapszabadságra jönnek a pótszabadságok különböző jogosultságok alapján.
A pótszabadságok járhatnak: az életkor alapján, a szülők számára, extrém munkakörülmények esetén, vagy fogyatékkal élő munkavállalóknak. Ezek közül életkorhoz kötött pótszabadság mindenkit, a gyermekek után járó pótszabadság pedig a legtöbbeket érinti. Az életkor előre haladásával egyre több plusz szabadnap illeti meg a dolgozókat. Két fő csoportba sorolhatók: beszélhetünk a fiatal munkavállalóknak járó pótszabadságról, és az életkorhoz kapcsolódó pótszabadságról, amelyet a kor előre haladásával kapnak a munkavállalók. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy a 20 munkanap alapszabadsághoz egyre több pótszabadság adódik az alábbiak szerint:
- 25 éves kortól +1 nap,
- 28 éves kortól +2 nap,
- 31 éves kortól +3 nap,
- 33 éves kortól +4 nap,
- 35 éves kortól +5 nap,
- 37 éves kortól +6 nap,
- 39 éves kortól +7 nap,
- 41 éves kortól +8 nap,
- 43 éves kortól +9 nap,
- 45 éves kortól +10 nap.
Tehát: az első 3 „lépcsőfokon” háromévente növekszik egy-egy nappal a szabadnapok száma, onnantól pedig kétévente. Fontos, hogy a munkavállaló abban az évben válik először jogosulttá az adott életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben betölti a felsorolt életkorok valamelyikét. Ahogy idősödünk, úgy nő a szabadságunk mértéke is. Illetve, ami a 18 éveseket és a 18 évnél fiatalabbakat illeti, ők 5 szabadnappal többel gazdálkodhatnak évente.
Gyermekek után járó szabadságok
A 16 évnél fiatalabb gyermekes szülőknek szintén plusz szabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadságok mindkét szülőt megilletik.
A pótszabadság mértéke szülőnként
- 1 gyermek után 2 munkanap;
- 2 gyermek után 4 munkanap;
- 3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente.
A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő – hívta fel végezetül a Pénzcentrum figyelmét Dénes Rajmund Roland.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
A SPAR Magyarország a kiemelkedő minőség elkötelezettje (x)
A SPAR Magyarország 6 terméke már viseli a KMÉ-védjegyet, amely a minőség és a fogyasztói bizalom garanciája az élelmiszerpiacon.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


