Egyre közelebb a nyugdíjösszeomlás: rengeteg magyarnak kophat fel az álla idős korára

A születésünk pillanatában várható élettartamunk egyre távolabb esik annak a valós idejétől: ez a különbség most körülbelül nyolc év, dacára annak, hogy a 2020-as világjárvány egy kis időre megakasztotta a várható élettartam növekedését. Az idősödő népesség egyre nagyobb nyomást helyez a munkaerőpiacokra és a társadalombiztosítási rendszerekre: a fogyatkozó munkaerőhöz magasabb egészségügyi költségek és növekvő nyugdíjkiadások társulnak, ráadásul az emberek alaposan alábecsülik a valós élettartamukat, és ez a pénzügyi helyzetük alakulására is kihat – hívja fel figyelmet az Allianz az Egyesült Királyságra, az Egyesült Államokra, Franciaországra, Kínára, Németországra és Olaszországra kiterjedő friss, „Longevity Report” című felmérésében, amelyben 1000 embert kérdeztek meg a hosszú élettel összefüggő tájékozottságukról, valamint arról, hogy ez miként befolyásolhatja a nyugdíjas évekre történő felkészülésüket.

2050-re megduplázódhat a szegénységnek is jobban kitett idősek száma- A várható és a valós élettartam közötti eltérés problematikája egyre szélesebb kört érint: a múlt év elején 806 millió 65 éves és annál idősebb ember élt a világon, az ENSZ azonban azt prognosztizálja, hogy 2050-re a számuk megduplázódik. Ezzel egyidőben az időskorú eltartottak függőségi aránya elérheti a 46,6 százalékot, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy az OECD-országok többségében már most is jóval több a szegény az idősebbek között, mint a többi korosztályban. Kifejezetten riasztó a helyzet az Egyesült Államokban: a 23 százalékos időskori szegénységi ráta 8 százalékponttal magasabb, mint a lakossági átlag.

Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítások igazgatóságának vezetője szerint a folyamatok több szempontból is hátrányosak a nőket illetően, akiknek Magyarországon átlagosan 15,3 százalékkal alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaknak, miközben 6,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak. Ez pedig a nyugdíjas éveiket is beárnyékolja, hiszen nem csupán aktív éveikben keresnek kevesebbet, mint a férfiak, hanem a szolgálati időt tekintve is hátrányból indulnak – márpedig elsődlegesen ez a két komponens határozza meg Magyarországon az állami nyugdíjat. Árulkodóak a KSH 2023 januári adatai, amelyek szerint bő egy éve 208 168 forint volt az öregségi nyugdíj átlagos összege, de miközben a férfiak 228 411 forintot kaptak, a nőké a 200 ezer forintot sem érte el (196 719 forint).

Tetézi a gondokat, hogy az Allianz felmérése szerint a nők kevésbé tájékozottak a hosszú élettel összefüggő kérdésekben, mint a férfiak: a vizsgált országok mindegyikében – Franciaország kivételével – lemaradásban voltak a férfi válaszadókhoz képest, átlagosan 7 százalékponttal. Bencsik Tamás szerint leginkább az ad okot az aggodalomra, hogy az öregkori szegénység – akár fejlett, akár kevésbé fejlett gazdaságokról van szó – túlnyomórészt az idős nők körében kiemelkedően magas szegénységi rátából fakad.

Az általános tájékozottság hiánya is tetézi a bajt – pedig 20 évet is tölthetünk nyugdíjban

Az időskori elszegényedés megelőzéséhez megfelelő tájékozottság és az időben megkezdett öngondoskodás jelenthet megoldást, a két dolog pedig szorosan kapcsolódik egymáshoz. A 65 éves korban várható további átlagos élettartam 1960 óta évtizedenként körülbelül egy évvel, szinte lineárisan növekszik. A globális átlag 11,7 évről 17,5 évre, a fejlett országokban pedig 13,9 évről 20,5 évre nőtt. Ez azt jelenti, hogy akár 20 évet is tölthetünk nyugdíjban.

Egyre több ember él tovább, aminek gazdasági és egyéni velejárói is vannak. Ezért kulcsfontosságú a hosszú életre történő gondoskodás, az ezzel kapcsolatos ismereteink bővítése, a nyugdíjtervezés, a nyugdíjba vonulás utáni jövedelembiztonság megteremtése. A tervezés elmulasztása könnyen egyet jelenthet a kudarc tervezésével

– fogalmaz Bencsik Tamás. Az öngondoskodásnak kétségtelenül gátja, hogy a felmérés szerint csupán négyből egy ember (24%) érzi magát kellően felkészültnek a hosszú életre vonatkozó tájékozottság terén. Meglepő, de ebben Kína (29%) nem csupán az Egyesült Államoknál (18%) áll jobban, de az Egyesült Királyságot (21%) és Németországot (26%) is lekörözi, egyedül a franciák jobbak náluk a maguk 31 százalékával.

A távol-keleti országban mutatkozott egyébként a legnagyobb eltérés nők és férfiak tájékozottságában a hosszú élettel összefüggő kérdéseket illetően: a felmérés 30 százalékpontos különbségről árulkodik, mivel a női válaszadók jóval kevésbé voltak tisztában a nyugdíjkorhatárral, sem pedig azzal, hogy országukban a várható élettartamuk magasabb, mint a férfiaké. Az aktuális nyugdíjkorhatárral földrajzi helytől függően sokan bajban voltak: Franciaországban például ötből négy válaszadó (79%) becsülte túl a nyugdíjkorhatárt, és csak 14 százalék tudta a pontos aktuális értéket.

Bencsik Tamás az öngondoskodás egyik jellemző problémájának tartja – ami egyébként az Allianz tavalyi, a világ 75 országának nyugdíjrendszereit elemző globális nyugdíjjelentése is megerősített –, hogy későn kezdünk el takarékoskodni, amit alátámaszt, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében az önkéntes pénztárak biztosítási állományának 65 százaléka a 45 év feletti korosztályból kerül ki, és riasztóan alacsony, csupán 4 százalék azoknak az aránya, akik 30 éves koruk előtt elkezdik biztosítani öregkorukat.

Te mit gondolsz a személyi kölcsönről? Mondd el véleményed!

A kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab-bel együttműködve készül, az eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. A kérdőív anonim és önkéntes, a válaszokat 2024. március 29. és április 14. között várjuk.

Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted a kutatásunkat!