Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése és várakozása szerint 2050 körül a 65 éves és afeletti lakosság aránya először fogja meghaladni a 25 év alattiakét Európában.
Mutatjuk, melyek Magyarország "legidősebb" települései, illetve hol történt a legnagyobb emelkedés az idősek arányában az utóbbi évtizedben.
Borús képet festenek a 2022. évi önkormányzati adatfelvételek, aggódnak a helyi vezetők.
Magyarországon ráadásul nem csak a termékenységi arány, de más demográfiai adatok is kedvezőtlenül alakulnak.
Ahogy egyre kevesebb aktív korú fog jutni egy-egy idősre, el fog jönni az a pont, amikor drasztikus változásokra lesz szükség a magyar nyugdíjrendszerben.
A lélekszám csökkenés eltérő mértékben lesz tapasztalható. A skandináv és nyugat-európai országok egy jelentős részében pedig tovább növekedhet a populáció.
A tényadatok azt mutatják, hogy Magyarországon egyre emelkedik az idősek száma, arányuk a teljes társadalmon belül szintén nő.
A népességfogyás mértékében is jelentős különbségek vannak. De vajon melyik régiót fenyegeti az elnéptelenedés, és melyik van biztonságban?
A tavalyi népszámlálás előzetes adatai alapján a szakértők szerint fenntarthatatlanná válhat záros határidőn belül a nyugdíjrendszer.
A társadalom elöregedése igen komoly problémát jelent hazánkban. Hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik a fájdalmas beavatkozás.
Egy régi tőzsdei aranyszabály szerint rövid távon nem számít a demográfia, hosszú távon viszont csak a demográfia számít!
Sok bajjal néz szembe a magyar társadalom, ha a nyugdíjasok helyzete kerül szóba. De a szakértők szerint még nincs minden elveszve.
Már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.
A friss rangsor alapján Norvégia, Svájc, Izland, Írország, Ausztrália, Új-Zéland, Luxemburg, Hollandia, Dánia és Csehország az, ahol a legjobb a nyugdíjasok helyzete jelenleg.
A vizsgált 44 ország közül hazánk a 32. helyen áll az elemzők által kiszámított nyugdíjindex alapján.
2050-re közel tízmilliárdan élünk majd a Földön, folytatódik a társadalmak elöregedése.
Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi és tartós gondozási rendszerek problémái, vagy az időskori elszegényedés veszélye.
Az Európai Unióban a 65 felettiek 31,4 százaléka él egyedül, Magyarországon pedig minden harmadik idős ember.
Magyarország kezelendő kihívása az elöregedő társadalom: 10 év alatt a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28 százalékról 30 százalékra nőtt.
A tendencia jelenlegi tudásunk szerint egyértelmű, 2080-ra további 1 millió magyar fog eltűnni a semmibe, - potenciálisan - súlyos szociális problémákat hagyva maga után.
