További 300 ezer magyart fogna munkára a kormány: új pályázat nyílik, ezek a feltételei

A  közleménye szerint a kormány célja az, hogy a 15-64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette: "Az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerőipiaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül kell elérni."

Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti - írták a közleményben. A munkaerőpiaci tartalékon belül nagyságrendileg 40 ezer fő rövidtávon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettséggel rendelkeznek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.

Nagyjából 50 ezer főt tesz ki azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak, esetükben csak a megfelelő képzettség vagy kompetenciák hiánya akadályozza a munkába állást. Ezért ezeket a képzéseket a kormány célzottan támogatni fogja.

Közel 150 ezer főre tehető azon álláskeresők száma, akiknek az elhelyezése komplex segítséget, fejlesztést igényel. Ezen álláskeresők, többsége nincs munkára képes állapotban, várhatóan hosszabb időszakra kiterjedő, átfogó segítségre van szükség ahhoz, hogy felkészülhessenek a munkavállalásra. Ehhez a képzés mellett bértámogatásra, a munkába járás támogatására és megszervezésére, illetve egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is támaszkodni kell.

Mindezen csoportok mellett mintegy 60 ezer főt tesz ki a munkavállalási korú inaktívak körében azok száma, akik képesé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. Ebben a körben megállapítható, hogy a munkavállalási korú inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, de élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben. Esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség. Külön figyelmet fogunk fordítani azoknak a fiataloknak a segítésére, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak.

Az aktivitási ráta és így a foglalkoztatottság további növelését a kormány tehát átfogó akciótervekkel fogja segíteni, és ehhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is - közölték.

Áprilisban nyílik a 200 milliárd forintos keret

Az NGM azt is közölte: a munkaerőpiaci aktivitás növelése érdekében a kormány márciusban 70, áprilisban 200 milliárd forintos kerettel indít programot a GINOP Plusz programon keresztül. 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a foglalkoztatás és az aktivitás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását. Ebből a forrásból márciusban indul a 70 milliárd forintos kerettel rendelkező munkahelyi képzéseket támogató program következő szakasza, áprilistól pedig közel 200 milliárd forintos kerettel elstartol a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program.

Az infláció visszaszorítását követően 2024-ben a kormány fő célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus, 4% körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében helyre kell állítani a fogyasztást, 25%-os szint felett kell tartani a beruházásokat, valamint tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást. A GINOP Plusz program aktivitás és foglalkoztatás növelését támogató 3. és 4. prioritásain keresztül ez utóbbi célt 2030-ig több mint 460 milliárd forinttal fogják támogatni az uniós források. Annak érdekében, hogy a források mielőbb a gazdaságba kerüljenek, a kormány márciusban 70 milliárd forintos, áprilistól pedig további 200 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást tesz elérhetővé.

A munkahelyi képzésekre fordítható forrásból a munkáltatók szakmai ismeretek bővítésére kaphatnak támogatást, elsősorban a munkavállalók képzési költségeihez, valamint a munkavállalók képzés alatti kieső munkaidőre járó bérének biztosításához. A képzéseket támogató program számos könnyítést tartalmaz a vállalkozások részére, az energiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások pedig már munkahelymegőrzési célokra is felhasználhatják a támogatást. A részletes információk 2024. március 1. napjától lesznek elérhetők a munkaügyi portálon, majd ezt követően a vállalkozások március első felében nyújthatják be pályázataikat az illetékes kormányhivatalok részére.

A fiatalok elhelyezkedését támogató Ifjúsági Garancia Plusz program közel 200 milliárd forintos keretéből képzésekkel, bértámogatással, mobilitási támogatásokkal a kormány célzottan támogatja a 30 év alatti korosztály munkaerőpiacra lépését. A programon keresztül összesen 84 ezer álláskereső, vagy inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, amelyben kiemelt fókuszt kapnak a hátrányos helyzetűek.

A vonatkozó részletes információk március közepétől lesznek elérhetők a munkaügyi portálon, illetve a kormányhivatalok foglalkoztatási részlegein, amelyek a jelentkezéseket április elejétől tudják fogadni a fiatalok és az őket foglalkoztatni kívánó munkáltatók részéről. Mindezen programokon túlmutatóan várhatóan májusban újabb közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése és a munkakörülmények javítása érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2024-ben: még mindig kevesen vágnak bele?

2023-ban még egy közmunkás munkáját kevésbé ítéltük társadalmilag értékesnek az önkormányzati képviselőknél és papoknál, 2024-ben viszont utóbbiak lettek a sereghajtók.