Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2024-ben: még mindig kevesen vágnak bele?

Lapunk korábban 2021-ben és tavaly is felmérte, hogy olvasóink véleménye szerint Magyarországon mely szakmák mennyire számítanak elismertnek, társadalmilag hasznosnak, alulfizetettnek. Idén januárban ismét elvégeztük ezt a kutatást, és összevettük a korábbi két év számaival az eredményeket. A válaszokból az derült ki, hogy az elismertség, megbecsültség gyakran nem egyenesen arányos azzal, mennyire ítéljük az adott szakmát társadalmilag hasznos, fontos tevékenységnek. A bérezés megítélésében is lényeges tényező a hasznosság kérdése. Abban is döntő szempont a társadalmi hasznosság, hogy ajánlanánk-e az adott szakmát fiataloknak - viszont nem kizárólagos. Ugyanis hiába abszolút hasznosnak egy hivatás, ha nincs elismerve, alul van fizetve, mert ebben az esetben nem szívesen ajánlják azt az olvasók a fiataloknak.

Az elmúlt négy év során azt is megfigyelhettük, hogy egyes szakmák megítélése szinte semmit sem változott, míg más hivatásoké jelentősen. Ebben nem kis szerepe van, hogy 2021 óta sok foglalkozás került a figyelem középpontjába: végrehajtottak egy jelentős orvosbéremelést, rögtön változott ebben a szakmában a bérezés megítélése, illetve többen ítélték társadalmilag fontos hivatásnak. Az ápolók (egészségügyi szakdolgozók) bérezésére, tanárok megbecsültségére szintén nagy figyelem irányult. Amíg tavaly a kukássztrájk borzolta a kedélyeket, idén a felmérésünk ideje alatt a Volán dolgozóinak helyzetéről lehetett sokat hallani. Ezek az események mind-mind kihatnak arra, hogyan alakulnak a rangsorok az egyes években.

Ismét jobban megbecsülik a kétkezi munkát?

A TOP5 legelismertebbnek ítélt szakma idén is az ügyvéd, az orvos, a programozó, a mérnök és a bankár, ahogy 2023-ban és 2021-ben volt. Mindössze a sorrend változik: négy éve még az orvosok álltak az élen, 2023-ban viszont az ügyvédek átvették a vezetést, és még a programozókat is elismertebbnek tartották a válaszadók az orvosoknál. 2024-ben maradtak az ügyvédek az elsők a rangsorban, másodikak pedig az orvosok lettek, harmadikak a programozók.

További változás, hogy az újságíró szakma két hellyel visszacsúszott a rangsorban elismertségét tekintve - ez alapján a fodrászok, kozmetikusok, stb. és a mezőgazdasági vállalkozók munkája ma már nagyobb megbecsültségnek örvend. A tanárok elismertsége viszont javulást mutat 2023-hoz képest: akkor a 21. helyen álltak a 25-ből, idén feljöttek a 17. helyre az ápolókat megelőzve. Az óvodapedagógusok is előrébb kapaszkodtak a rangsorban, míg a bolti eladók, hulladékkezelők hátrébb sorolódtak. A rangsor legvége változatlan: továbbra is csak a közmunkások kevésbé elismertek, mint a könyvtárosok, még egy szociális munkás, vagy postás is jobb megítélés alá esik.

Tudjuk, hogy fontos, mégsem becsüljük meg

Annak megítélése, hogy az egyes foglalkozást űzők munkája társadalmilag mennyire hasznos, nem változik olyan mértékben évről évre, mint például a megbecsültség, vagy a bérezés kapcsán alkotott vélemény. 2024-ben két fontos változás történt a rangsorban: az egyik, hogy a buszsofőrök megelőzték a szociális munkásokat a listában. Bizonyára hatott a válaszadókra, hogy hosszú ideje van terítéken a Volánnál dolgozók bérrendezése, egy-egy sztrájk pedig mindig ráirányítja a figyelmet, hogy milyen kardinális, hogy járjanak a buszok, vagy hogy ne lepje el az utcákat a szemét. A másik fontos változás, hogy 2023-ban még kevésbé ítéltük hasznosnak egy közmunkás munkáját az önkormányzati képviselőknél és papoknál, 2024-ben viszont utóbbiak lettek a sereghajtók.

Az is jellemző, hogy az első 10 szakma megítélése társadalmi fontosság tekintetében mind erősödött - az említett buszvezetők több mint 3 százalékponttal, a programozóké már stagnált. A kukások, katonák, közmunkások munkáját is többen ítélték arányaiban társadalmilag fontosnak, minden más szakmában viszont csökkenés mutatkozott.

Éppen a fontos legfontosabb szakmákat nem fizetik meg

Rengeteg az olyan szakma, amelyet a válaszadók közül sokan társadalmilag hasznosnak ítélnek, ugyanakkor szintén sokan tartják alulfizetettnek is. Az ápolók négy éve vannak az alulfizetettségi lista élén, a második és harmadik helyen pedig a tanárok és szociális munkások váltják egymást. 2024-ben második helyen a szociális munkások, harmadik helyen a tanárok voltak. Ugyanakkor a tanárokat tavaly - amiben nagy szerepe lehetett a tüntetéssorozatnak is - még a válaszadók 77 százaléka, idén 70 százaléka ítélte alulfizetettnek.

Úgy tűnik a közmunkások irányába nőtt az érzékenység 2024-re a bérezés tekintetében is, bejöttek ugyanis az ötödik helyre a listában megelőzve a postásokat. Az óvodapedagógusok maradtak a negyedik helyen. Az ábránkon az is látható, hogy leginkább a bankárokat, önkormányzati képviselőket és ügyvédeket tartjuk túlfizetettnek. Megfelelő bérezésűnek a mérnök, a fodrász, kozmetikus, manikűrös, a könyvelő és az orvos hivatásokat tartották a legtöbben.

Sok fiatalnak kell nehéz döntést hoznia

Ahogy minden évben, idén is rengeteg magyar fiatal tesz májusban érettségit és jelentkezik a felsőoktatásba. A szeptemberben induló képzésekre 2024-ben is február 15-én jár le a jelentkezési határidő. Milyen szakmát érdemes azonban tanulnia egy mai fiatalnak? Milyen állásban lesz megfizetve, megbecsülve? Milyen hivatással lehet válhat hasznára a társadalomnak? A felmérés során arra is kíváncsiak voltunk, mely szakmákat ajánlanák olvasóink a pályaválasztás előtt állóknak. A válaszok alapján a legtöbben a könyvtáros szakma ellen szavaztak:

A válaszadók a leginkább a mérnökképzéseket javasolják a pályakezdőknek, második legtöbben a programozót jelölték, harmadik helyre pedig a mesteremberek, szerelők kerültek. Utóbbi kettő esetében nem is szükséges feltétlenül felsőfokú végzettség ahhoz, hogy munkát találjon az ember. Az IT-cégek már egyetem alatt agitálják a hallgatókat, hogy kezdjenek náluk dolgozni, mielőtt a diplomájukat megszereznék. A mesterembereknek, szerelőknek pedig akár technikum is elég, azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy általános tapasztalat, hogy egy diplomás állásban jobban lehet keresni.

Az orvos, ügyvéd, könyvelő szakmákat is többen ajánlanák, a tanár, katona, óvodapedagógus, rendőr, és ápoló hivatások már nem olyan népszerűek. Legkevesebben az önkormányzati képviselőséget, a szociális munkásságot és a könyvtárosságot ajánlották.

Amikor először elkészítettük a felmérést, az volt az előfeltevésünk, hogy egyes szakmák esetében élesen elválik az, mennyire érezzük társadalmilag hasznosnak, tartjuk megbecsült szakmának, és megfelelőnek tartjuk-e a bérezést. Nem minden ugyanis a pénz: vannak eléggé alulfizetettnek ítélt szakmák, melyek azonban nem az utolsók között vannak megbecsültségüket tekintve. Az is bebizonyosodott, ha egy szakma kiemelten fontos társadalmi szempontból, akkor is inkább ajánlanák a válaszadók a fiataloknak, ha nincs megfizetve rendesen. Míg egy inkább megfelelő bérezésű szakma, mely nem is hasznos társadalmilag, nem is megbecsült, inkább a nem ajánlott kategóriába esik.

Az alábbi ábrán látható, hogy az élen álló mérnök és programozó szakma elismertnek, társadalmilag értékesnek számít és nem alulfizetett, így nem csoda, hogy sokan ajánlanák a fiataloknak. A mesteremberek elismertsége már valamivel alacsonyabb és többen tartották alulfizetettnek is ezt a foglalkozási csoportot, de még mindig sokan ajánlanák a fiataloknak. Ebben feltehetően közrejátszik, hogy rengeteg diplomás képezte át magát az utóbbi időben - a pandémia óta - klímaszerelőnek, kozmetikusnak, vagy cukrásznak, sokan fordultak olyan szakmák felé, amivel mellékest lehet keresni, vállalkozóként függetlenséget biztosít, és "amire mindig szükség lesz".

Beszédes, hogy többen javasolnák a pályaválasztás előtt állóknak, hogy szerelők legyenek, minthogy orvosok. Ehhez feltehetően nagyban hozzájárult az orvosbérek körüli huzavona, a pandémia alatt az orvosokra nehezedő terhek, az egészségügy általános helyzete vagy az ügyeleti rendszer átalakítása. Hiába jól fizetett, és elismert szakma az ügyvédeké, mivel társadalmilag kevesebben tartják értékesnek, nem is ajánlanák annyian a fiataloknak. Az ügyvédeknél kevésbé elismertnek tartott könyvelő szakmát szintén.

Az is beszédes, hogy hiába végzik a tanárok a társadalmilag egyik leginkább hasznos tevékenységet a válaszadók szerint, mivel kevéssé ítélték elismertnek, és rendkívül sokan alulfizetettnek, nem ajánlanák fiataloknak. (Hasonló a helyzet az ápoló, óvodapedagógus, szociális munkás, gondozó szakma esetében is.) Viszont a tanárok mögött végzett például az önkormányzati képviselő szakma ajánlottsága, mely hiába nem alulfizetett a közvélekedés szerint, nem is kiemelkedően elismert vagy fontos a válaszadók szerint.

A kutatásról

A Pénzcentrum kérdőívét 2023. január 8-tól január 31-ig 1777-en töltötték ki, 59,8 százalékuk férfi, 40,2 százalékuk nő volt. A válaszadók 0,8 százaléka volt 18 év alatti, 3,5 százaléka 18-24 éves, 13,7 százaléka 25 és 34 év közötti, 32,9 százaléka 35-49 éves, 36,5 százaléka 50 és 64 év közötti és 12,6 százaléka 65 év feletti.

A megkérdezettek 23,6 százaléka a fővárosban él, 21,1 százaléka megyeszékhelyen, 33,7 százaléka egyéb városban, 21,3 százaléka községben és 0,2 százaléka egyéb helyen lakik. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 3,7 százalékban általános iskola, 32,5 százalékban középiskola, gimnázium, 19,3 százalékban OKJ, felsőfokú szakképzés, 43,1 százalékban főiskola, egyetem, és 1,5 százalékban PhD volt.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívre adható válaszok kapcsán meg kell jegyezni, hogy természetesen orvos és orvos, tanár és tanár fizetése között is lehet különbség, szakmán belül is eltérhet elismertség, és társadalmi fontosság megítélése, azonban az összevethetőség érdekében igyekeztünk egy általánosabb képet vizsgálni. A kutatásnak ezért megvannak a maga korlátai, a felmérésre adott válaszokat ezek mentén kell értelmezni.