16 ezer fiatal dolgozik a nyári diákmunka programban: őrült jól kereshetnek

A programban 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban éppen nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok foglalkoztatása támogatható. A fiatalok június közepe óta regisztrálhatnak az idei kiírásra, ezt eddig több mint 19 ezren tették meg. A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások hívhatják le. Mostanáig 3560 munkaadótól 3885 kérelem érkezett be 17736 diák foglalkoztatására több mint kétmilliárd forint támogatási igénnyel.

Ötből négy esetben önkormányzatok keresnek hivatalsegédeket a nyári szabadságolások idejére, az állandó munkaerő pótlására. A helyhatóságok számára legfeljebb két hónap időtartamra teljes egészében megtérítik a legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatás után fizetett bért. Már több mint háromezer diák szerezhet gyakorlati munkatapasztalatot a turizmus-vendéglátásban, szállodákban, éttermekben, fagylaltozókban besegítve az idegenforgalmi főszezonban. A cégeknél legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, a program a munkabér összegének háromnegyedét vállalja át.

A legtöbb munkáltatói kérelem Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett be, a legtöbb megkötött szerződéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg büszkélkedhet. Ezernél több támogatott fiatal dolgozik Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is. A járási hivatalok folyamatosan közvetítik ki a diákokat a munkahelyekre, és biztosítják a bértámogatást a munkaadóknak. 

Kutnyánszky Zsolt, a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára elmondta: „A kormány a Nyári diákmunka programban tavalyig több mint 242 ezer tanulót, hallgatót támogatott összesen közel 24 milliárd forinttal. Az idei kiírásra beérkezett  igénylések máris meghaladják az eredeti, kétmilliárd forintos keretösszeget. A Technológiai és Ipari Minisztérium a múlt héten további közel egymilliárd forinttal emelte meg a rendelkezésre álló forrásmennyiséget. A kormány célja a teljes foglalkoztatás kivívása és megvédése. A 2010-es 56 százalékról már 74 százalékra tornáztuk fel a foglalkoztatási rátát, ezzel az európai sereghajtók közül az élvonalba törtünk előre. Az ún. legjobb munkavállalási korú népességben, a 25-54 éveseknél már 88 százalék fölötti a mutató. További tartalékok így a részmunkaidő és a távmunka elterjesztése mellett éppen a fiatalabb korosztályokban találhatók.”