Küszöbön a négynapos munkahét: egyre biztosabb, hogy ez lesz a jövő

Sok országban van már napirenden a négynapos munkahét témája, például Spanyolországban és Új-Zélandon is, Magyarországon pedig az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportja a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja, hazai és európai szinteken.

De mi kell ahhoz, hogy világszinten elterjedjen a négynapos munkahét? És ha elterjed, milyen hatással lesz az emberiségre?

A működési hatékonyság és az automatizálás növekedésével az üzleti folyamatok nagyon felgyorsultak, az emberek szerepkörei viszont egyre nehezednek, több tudást, rugalmas gondolkodást, és új digitális készségeket igényelnek.

Tíz évvel ezelőtt például a banki ügyintézők napjainak legalább egynegyede azzal telt, hogy iratokat fénymásolnak, mára viszont a legtöbb ilyen művelet digitálissá és automatizálttá vált. Ennek ellenére nem lett kevesebb a teher rajtuk, csak megváltozott. Most az intelligens megoldások révén több embert szolgálnak ki, és egyszerre végeznek más nagy értékű feladatokat: adatokat elemeznek, válaszolnak az ügyfelek kérdéseire, és új banki termékeket kínálnak

 – fogalmazott Máhr Tamás, az ABBYY vállalati digitális intelligenciára és folyamatelemzésre szakosodott nemzetközi cég magyarországi vezetője.

Távmunkában sem dolgozunk kevesebbet

Sokan gondolták, hogy a négynapos munkahét jól működne, ha távmunkában végeznék azt a dolgozók, hiszen könnyebben be tudnák osztani az idejüket. A járvány során azonban megdőlt az a mítosz, miszerint az emberek kevesebbet dolgoznak home office működés során. Az ABBYY felmérése szerint a pandémia alatt a vállalatok 64 százaléka volt kénytelen új technológiákat és folyamatokat alkalmazni, és a munkavállalók háromnegyede (74%) szerint a távmunkára való áttérés komoly kihívásokkal járt. Annyira nehéz dolga volt a munkavállalóknak, hogy a rossz üzleti folyamatok miatt négyből egy fel is akart mondani. A legnagyobb kihívások okának feltárásakor a dolgozók 40 százaléka hibáztatta a megfelelő információáramlás hiányát, míg 32 százalékuk a megfelelő informatikai eszközök hiányát okolta.

Ebben a pillanatban jelentős pénzügyi veszteség nélkül nehéz lenne négynapos munkahétre áttérni. A termelékenységi mutatók nagyot esnének, mert nyolc órányi munkát kellene a dolgozóknak a hét többi napjába sűríteni. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a plusz egy szabadnap koncepciója ne lenne megvalósítható. További digitális asszisztensek és programok bevezetése, és a feladatok teljeskörű megértése szükséges, hiszen mára már csak ezek könnyíthetik az emberek munkáját

 – mondta Máhr Tamás. Annak a vállalatnak, amely tovább akarja fejleszteni digitális intelligenciáját és azt akarja, hogy erőteljesen növekedjen a hatékonyság, teljes mértékben meg kell értenie üzleti folyamatainak legmélyebb aspektusait. A napi termelékenység nagymértékű növekedése az egyetlen tényező, amely valóban legitimizálná a munkanapok számának csökenntését, ehhez pedig további digitális asszisztensekre, gépi tanulásra (machine learning), automatizációra és mesterséges intelligenciára lesz szükség.

A Világgazdasági Fórum kutatása szerint 2025-re a gépek már több feladatot látnak majd el, mint az emberek. Szakértők szerint 2022-re az MI 133 millió új munkahelyet teremthet, 2030-ra pedig 15 milliárd dollárral növelheti majd a világ GDP-jét. „Amikor a gépek már több feladatot látnak majd el, mint az emberek, újra meg kell vizsgálnunk a négynapos munkahét bevezetését. Addig viszont a legtöbb cégnek az öt napnál kellene maradnia, hogy biztosítsák a magas termelékenységet és megtartsák az ügyfelek bizalmát” – fogalmazott Máhr Tamás.

Azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek az üzleti folyamatok adatainak elemzéséhez és helyes felhasználásához szükséges eszközökkel, hatalmas versenyelőnyt szerezhetnek. Feltérképezhetik a folyamatokat, és megnézhetik, hol van helye a technológiai innovációnak, és hogy az automatizálás jelentős idő- és pénzmegtakarítást jelent-e egyes folyamatokban, vagy sem.