Rettegnek a magyar munkavállalók: jobban féltik az állásukat, mint valaha

A szinte sokkoló munkaerő-piaci reálfolyamatok ellenére a megelőző év hasonló időszakához és a korábbi negyedévekhez képest változatlanul magas volt a munkavállalói bizalmi index júniusban is, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a jelenlegi 70 pontos érték továbbra is egy részben optimista hozzáállást mutat a munkavállalók körében. A negyedéves jelentésből megtudhatjuk, hogy a járvány hatásai ellenére a megkérdezettek körében ismét kifejezetten magas értéket, 58 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire könnyen találnának maguknak új állást: az előző év azonos időszakában ez az érték 57, 2018-ban pedig 53 pontot vett fel.

Azonban drámai visszaesés tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a jelenlegi pozícióját: az ezt mérő részmutató 16 pontot zuhant az előző negyedévhez képest, így a jelenlegi 74 pont a 2015-2016-ban tapasztalt értékeket idézi. Hasonló visszaesés látható a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban is, ahol a 2017 szeptembere óta folyamatosan 90 pont feletti érték most 85-öt vett fel - hasonlóan a négy-öt évvel ezelőtti időszakhoz. 

A fenti mutatószámokkal ellentétes irányú, ugyanakkor szintén komoly változás figyelhető meg a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció kapcsán is: a munkahely megőrzése érdekében érzett elkötelezettséget mérő mutatószám február óta 22, 2019 júniusa óta pedig 23 ponttal ugrott meg, így a mostani 60 pontos érték rekordmagasnak számít a 2014-ben indított kutatás kezdete óta. 

A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből az derül ki, hogy a válaszadók jelenleg 70 százaléka hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, ami közel 20 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakához, illetve az előző negyedévhez képest. Emellett további 19 százalékpontot emelkedett 3 hónap alatt azon válaszadók köre, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is hajlandók lennének bevállalni (51%), illetve 38 százalékról 56 százalékra ugrott azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának. A munkavállalók motivációjának - vagy inkább szorongásának - drasztikus emelkedéséről tanúskodik az is, hogy a saját költségükön magukat továbbképezni hajlandó munkavállalók köre gyakorlatilag megduplázódott: a februári 35-ről 65 százalékra ugrott ezen dolgozók aránya. 

Nagyrészt egyébként a fenti motivációs elemnek, illetve az esetleges újbóli elhelyezkedés esélyének némileg kedvezőbb megítélésének köszönhető, hogy a korábban említett két másik részmutató zuhanása ellenére a munkavállalói bizalmi index alapvetően változatlan maradt. 

- mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: míg korábban egyre kevesebb személyes áldozatra és energia-befektetésre volt szükség egy munkavállaló részéről a munkahely megtartása érdekében, a hirtelen megugró motivációs kedv arról tanúskodik, hogy a munkavállalók élesedő versenyhelyzetre számítanak. 

Ugyancsak árulkodó adat az is, hogy a tavaly júniusi 82 százalékról, valamint az idei februári 78 százalékról mostanra 72 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint több mint öt évig biztosan fenn fog maradni a munkahelyük. Szintén radikális esés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az illető válaszadó mennyi ideig látja biztosnak a helyét a mostani munkahelyén: itt egy év alatt 22, 3 hónap alatt pedig 18 százalékpontot esett azok aránya, akik több mint öt évre terveznek (55%). 

A különböző demográfiai változókat is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak a korábbi időszakhoz képest, így továbbra is az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben a budapestiek (72 pont), valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők (72, illetve 70 pont). Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 68, a férfiaknál 71 pontot mértek.