Otthon töltik szabadságukat a magyarok: kevesen merik bevállalni a nyaralást

A Profession.hu legújabb reprezentatív felmérésében arra kereste a választ, hogyan alakította át a koronavírus-járvány és a tavaszi kijárási korlátozás a magyar munkavállalók szabadsággal és nyaralással kapcsolatos lehetőségeit és terveit. Tízből hét dolgozót nem köteleztek a munkahelyén arra, hogy szabadságot vegyen ki a koronavírus járvány alatt. Az alkalmazottak 13 százalékát viszont megkérték, hogy részarányosan vegye ki a szabadnapjait, hogy ne torlódjanak fel a szabadságok az év második felében. A válaszadók kilenc százalékát fizetett, öt százalékát pedig fizetés nélküli szabadságra küldték ebben az időszakban.

Akiknek valamilyen módon, de kötelező volt szabadságra mennie, azoknak átlagosan 17 szabadnapot kellett kivennie, de ez a cégvezetők esetében akár 60 nap is lehetett. Érdekes, hogy a budapesti munkavállalók esetében ez a szám jóval magasabb: átlagosan 25 kötelező szabadnapot kellett kivenniük ebben az időszakban.

Szabadság igen, nyaralás nem

Az állásportál felmérésének eredménye szerint a magyar munkavállalók többsége, mintegy 82 százaléka, szeretne még idén szabadságra menni, de nyaralást már csak 40 százalékuk tervez. A nyaralást tervezők aránya a cégvezetők esetében kiugróan magas - 86 százalék - míg a felső vezetők esetében már csak 42 százalék, az alkalmazottak esetében pedig 44 százalék.

Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan nő a nyaralást tervezők aránya: az alapfokú végzettségűek 34 százaléka, a középfokú végzettségűek 40 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 50 százaléka tervez idén üdülni. Területi megoszlás szerint a budapestiek az átlagosnál kicsit magasabb arányban szeretnének nyaralni idén: minden második emberre igaz ez az állítás.

Ez a nyár más lesz, mint a többi

A nyaralást tervezők többsége azonban a korábbiaktól eltérő módon pihen majd: a válaszadók 34 százaléka nem változtat szokásain, mindenki más viszont igen. A válaszadók 28 százaléka rövidebb időre megy, mint szokott, 36 százaléka inkább belföldre utazik, 15 százalékuk kivételesen inkább autós utat választ, 17 százalékuk pedig több, rövid utat tervez egy nagy nyaralás helyett.

De nem a járványtól való félelem tartja vissza leginkább a munkavállalókat: aki nem tervez nyaralást (a válaszadók 60 százaléka) az anyagi forrás hiányát jelölte meg indokként leggyakrabban (67 százalék), és csak 18 százalékuk jelezte, hogy tart a koronavírus-járványtól.

Akik még nem döntötték el, hogy mennek-e nyaralni idén, azok többsége is az anyagiak hiányától (64 százalék) és nem a járványhelyzettől (39 százalék) tart. Aki nem vesz ki szabadságot (a válaszadók 18 százaléka), annak is első sorban anyagi oka van: 37 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy pihenjen. 28 százalékuk azért nem vesz ki szabadságot, mert nincs, aki helyettesítse, 14 százalékuknak pedig egyszerűen nem maradt szabadsága.

Két hét pihenés lenne az ideális

- összegzi a helyzetet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.