Súlyos a helyzet: ezért égnek ki túl hamar a magyar melósok

Ötből három, 18 és 34 év közti fiatal aggódik, hogy a felettesük vagy a kollégáik szóvá teszik, ha a munkaidő végén hazamennek, ahelyett, hogy kicsit túlóráznának. Tartanak attól, hogy a többiek azt gondolják, nem dolgoznak elég keményen, ha megtehetik, hogy nem maradnak bent tovább a munkahelyükön.

Az 1000 munkavállaló és 250 munkaadó részvételével készült brit kutatás szerint leginkább az informatikusok, HR-esek, könyvelők és pedagógusok érintettek.

- idézi a brit Mirror Martin Talbotot a brit állásközvetítő portál, a totaljobs marketing igazgatóját, aki arról is beszélt, hogy a megkérdezett munkaadók több mint harmada szerint a rövidebb munkaidő növelheti a hatékonyságot.

Sokat dolgoznak a magyarok

A Profession.hu reprezentatív kutatásai szerint a magyarok többsége úgy érzi, túl sokat dolgozik. Mi is beszámoltunk arról, hogy a kérdőívüket kitöltők 59 százaléka érzi úgy, hogy 8-10 óránál is többet dolgozik naponta, míg 9 százalék szerint 11 óránál is többet tölt munkával. Vagyis rendszeres a túlóra. Ez abban az esetben még előnyös is lehet az alkalmazottak számára, ha a cég kifizeti a plusz munkát.

A Munka Törvénykönyve szerint egyébként a munkavállalók naponta maximum 12 órát dolgozhatnak, hetente pedig 48 órát, méghozzá túlórával együtt, sőt, ebbe beletartozik az ügyeleti idő és a készenléti munkaidőben történő munkavégzés is - írja az Officina.hu, hozzátéve, készenlétben 72 órára nőhet a munkával töltött időkeret. Kiemelik, hetente a túlórák ellenére is meg kell lennie a 2 pihenőnapnak, és a munkavégzések között legalább 8 órás pihenőidőnek kell eltelnie.

EZ IS ÉRDEKELHET

Arrogáns fiatalok árasztják el a magyar munkahelyeket: nincs megállás

Nem attól lesznek boldogok az alkalmazottak, ha hirtelen kötelezővé tesszük az otthoni munkavégzést a hét néhány napján, hanem, ha merünk az alkalmazottakra rábízni olyan feladatokat, melyeket a magukénak érezhetnek és felelősnek érezhetik magukat. Többek között erről is szó volt tegnap a Portfolio FM & Office 2018 konferencián, ahol egy asztalhoz ült több magyarországi HR-vezető is, akik megosztották tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen elvárásaik vannak az irodák létesítménykezelőivel szemben.

Évente maximum 250 óra túlórát dolgozhat az, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak, viszont a kollektív szerződésben külön megállapodást lehet kötni a munkáltatónak és munkavállalónak, így ez növelhető még 50 órával. Ha viszont ez nincs meg, és év közben elfogy a 250 órás túlóra-keret, a munkaadó semmilyen módon nem kötelezheti a munkavállalót, hogy munkaidőn kívül dolgozzon. Hogy mit várhat a munkavállaló a túlóráért cserébe? A túlórákat a munkáltató belátása alapján kompenzálni bérpótlék folyósításával, vagy pedig pihenőnap biztosításával. Ugyanakkor vannak bizonyos pótlélok, például éjszakai munkavégzés esetén éjszakai pótlék jár a dolgozónak.Ugyancsak bérpótlék jár, méghozzá 100 százalékos bérpótlék, ha az elrendelt túlóra a heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik.

Ettől éreznék jobban magukat a munkavállalók

A pénz nem minden. A már említett Profession-felméréből kiderült, a távmunka vagy a megfelelő parkolási lehetőség sokat jelent a munkavállalók számára, ahogy a felettesüktől való visszacsatolást is értékelnék, ám ez nagyon hiányzik a legtöbb munkahelyen.

A túlórán kívül gondot okoz az is, hogy a válaszadók közül sokan úgy érzik, kollégái félreértik vagy alulértékelik. 12 százalékot pedig az aggasztja, hogy munkahelyi problémáival nincs kihez fordulnia, vagy nincs ideje és lehetősége minőségi munkát végezni.