Egyre többen gályáznak hazánkban a hamburgerekért

A megkötött egyezség értelmében a dolgozók 2026-ban nem kapnak alapbéremelést, de egymillió forintos egyszeri juttatásban részesülnek.

Meglepő adat: a rugalmas munkát keresők fele szakképzett, mégis alig használja ki őket a piac.

Hogyan próbálja az Európai Unió a magasan képzett, EU-n kívüli szakembereket Európába vonzani? Mely országok adják ki a legtöbb engedélyt, és mi a helyzet hazánkban?...

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy vajon valóban megéri-e diplomát szerezni a mai munkaerőpiacon, vagy egy jól választott szakmával is elérhető a kiemelkedő fizetés.

2025-ös szakmai adatokból egészen durva bérszakadék rajzolódik ki a magyar munkaerőpiacon. Miközben egyre kevesebben dolgoznak idehaza.

több mint 1400 válaszadó adatai alapján készült kutatás szerint tovább nőtt a diákok átlagos órabére, ugyanakkor sokaknál egyáltalán nem történt fizetésemelés.

A magyarországi cégek többsége nem számít jelentős létszámcsökkenésre 2026-ban.

Hazai nagyvállalatokhoz intéztünk körkérdést annak kapcsán: a cégek vezetői pozícióit milyen arányban töltik be nők.

Akár havi 700–780 ezer forintot is kereshet az, aki szakácsként helyezkedik el ennél a budapesti vendéglátóhelynél.

A tartalékos katonák fizetése nemcsak az aktív szolgálati napokra járó illetményből áll, hanem rendelkezési állási díjból és különböző bónuszokból is.

Világszerte több mint 65 millió fiatalt érint a munkanélküliség. Vajon melyik országokban a legnehezebb elhelyezkedni? Mutatjuk!

A kiégésről sokáig úgy beszéltünk, mint a középkorú vezetők, a túlterhelt egészségügyi dolgozók vagy az évtizedek óta a pályán lévő szakemberek problémájáról.