Mégsem lép ki Nagy-Britannia az EU-ból?

Fontos döntés

A parlament jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a kormány aktiválja a kilépést szabályozó 50. cikkelyt - döntött a felső bíróság csütörtökön és ezzel elutasította a brit kormány kilépését.

A kormány fellebbezni fog a Legfelső Bíróságon a döntéssel szemben, várhatóan december 5-8. között lesz az ezzel kapcsolatos meghallgatás. Azzal érvelt a kormányszóvivő, hogy tiszteletben kell tartaniuk a Brexitről szóló népszavazás eredményét, ezért nyújtják be a fellebbezést.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a brit kormány a kezdetektől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik. Ezt azonban többen is jogilag megtámadták azzal az érvvel, hogy Nagy-Britannia EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni.

Káosz is lehet belőle

A Portfolio elemzőinek véleménye szerint mennyiben a legfelső bíróság is hasonlóképpen dönt, rendkívül érdekes helyzet alakul ki, ugyanis a brit parlamenti képviselők többsége (nyári felmérések szerint 70%-a) várhatóan elutasítaná a brit kilépést. A Brexit-népszavazás utáni napokban ugyan felmerült lehetőségként, hogy a parlament elkaszálhatja az eredményt, de - ahogy erről írunk is - nagyon nehéz elképzelni, hogy a 70% feletti részvételi aránnyal kinyilvánított népakaratot felül lehetne írni.

Az, hogy a kormány fellebbez, éppen ezt mutatja. A képviselők egy része lelkiismereti okokból bizonyára leszavazná a népszavazás eredményét, ami könnyen legitimációs krízist, politikai káoszt szülhet a szigetországban. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy az első pillantásra az európai integráció szempontjából kedvezőnek tűnő hír olyan nagyon jó. Az euró egyébként nem is erősödött a hírre a dollárral szemben.

Könnyen lehet, hogy a brit EU-tagságról a végső döntésig még sokat kell várni (főleg, ha mindkét ház szavaz róla). Így tehát a kormány azon célja, hogy jövő március végéig aktiválja az EU-ból való kilépést szabályozó 50. cikkelyt, csúszhat.