Minden, amit a mai választásról tudnod kell

Ezek a legfontosabb tudnivalók!

• A magyarországi szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és este 7 óráig várják a választópolgárokat.
• A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
• A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját.
• A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapo(ka)t, az átvételt aláírással igazolja.
• A nem hivatalos - 95 százalék körüli feldolgozottságú - eredményekről várhatóan a hajnali órákban adnak tájékoztatást a választási szervek.

Fontos változások az idei évtől!

A Parlament 2011 decemberében fogadta el az új választási törvényt, ami több helyen alapjaiban írta át a választási rendszert. Emellett a kormánypártok támogatásával módosultak egyes egyéni választókerületek határai.

Az új választási törvény alapvetően érintette a mandátumok számát és azok számítási módját is:

• Kisebb Parlament. Az eddigi 386 fős Országgyűlés 199 főre olvad.
• Egyfordulós választások. A korábbi két forduló helyett egy forduló alatt lebonyolítják a választásokat.
• A 199 képviselőből 106-an egyéni választókörzetekből juthatnak be, míg a fennmaradó helyek sorsát a listás, az egyéni jelöltekre adott töredék-, valamint a kisebbségi listás szavazatok döntik el.
• A korábbihoz képest tehát növekedett az egyéni mandátumok aránya az összes parlamenti helyhez képest (most 106/199 vs. 176/386).
• Az egyéni mandátum megszerzéséhez most már elég relatív többséget szerezni (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül ki győztesen), szemben a korábbi abszolút többségi elvvel.
• Az előző rendszerhez képest újítás az is, hogy mostantól az egyéniben győztes jelölt is visz töredékszavazatokat a listára. Ez pedig a korábbi rendszerhez képest mindenképpen a relatív győztest segíti, vagyis az egyéni jelöltre leadott voks súlya sokkal nagyobb lett a korábbi rendszerhez képest.
• Pártlistáról legfeljebb 93 képviselő juthat be a Parlamentbe. Azért legfeljebb, mert (ahol van) a nemzetiségi listából szerezhető kedvezményes mandátum csökkenti a 93 mandátumot.
• A pártlistára adott szavazatok aránya a bejutási küszöb miatt fontos. Egy pártnak továbbra is az 5%-os küszöböt kell megugornia, hogy bekerüljön a Parlamentbe, két pártból álló szövetség 10%-ot (Fidesz-KDNP), míg három vagy több pártból álló pártszövetség 15%-ot kell szerezzen, hogy bejusson (MSZP, Együtt-PM, DK, MLP)
• Az egyéni jelölteknek 500 ajánlásra volt szükségük az induláshoz, ami lényegesen könnyebb jelöltállítást jelent és így jelentősen több politikai erő közül választhatnak a szavazópolgárok. A könnyebb egyéni jelöltindítás az országos listaállítást is megkönnyítette. Országos pártlistát az a párt állíthatott ugyanis, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
• Eltörlésre került a részvételi küszöb is, ami szintén az egyéni győztes pozícióját erősíti.
  

Az új rendszer lehetséges következményei:

• A fenti változások alapján jól látható, hogy komoly hangsúlyeltolódás történt az egyéni és egyben relatív többségi jelöltek számára, az arányos listás rendszerrel szemben (ha egy párt országos szinten átlagosan 10%-os támogatottsággal rendelkezik, akkor egyéni körzetet sehol sem fog nyerni, amennyiben arányosan oszlik meg a támogatottsága).
• A választók több párt közül választhatnak, ami abból a szempontból a jelenlegi kormánypártoknak kedvez, hogy az ellenzék szavazatait megoszthatja.
• A mindenkori legnagyobb pártnak kedvez az a módosítás is, hogy az egyéni győztes után is jár töredékszavat.
• Megfigyelők szerint az egyéni körzetek határainak átszabása is inkább a jobboldalnak kedvez.
• A stabil és széles szavazótáborral rendelkező kormánypártoknak kedvez a részvételi küszöb eltörlése, mert így a bizonytalanok otthon maradásával erőteljesebb pozícióba kerülnek. Ebből következik az is, hogy a részvételi aránytól sokkal jobban függ a végső eredmény is (alacsonyabb részvételi arány jobban kedvez a kormánypártoknak).
  

A mostani választási rendszer tehát a már eleve erős politikai formációknak kedvez, legnagyobb előnye, hogy a győztesek stabil kormányzást tudnak folytatni. A választási rendszer átalakítása ilyen szempontból értékválasztást is tükröz.