Az uniós bíróság elé kerül Magyarország a béren kívüli juttatások miatt

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot az étkezési, szabadidős, és üdülési utalványok kibocsátásának szabályozása miatt. Ugyanis a Bizottság szerint az új magyar szabályozás által bevezetett és 2012. január 1-jétől hatályos korlátozások ellentétesek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának alapvető elveivel, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ 49. és 56. cikke) garantál, valamint ellentétesek a szolgáltatási irányelvvel - olvasható a brüsszeli közleményben.

Mivel Magyarország nem módosította jogszabályait, a hozzá intézett 2011. novemberi indokolással ellátott véleménynek megfelelően, a Bizottság úgy határozott, hogy a Bíróság elé terjeszti ezt az ügyet - derül ki a Bizottság álláspontjából.

Miről is van szó?

Magyarország 2011-ben módosította a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott - béren kívüli juttatásnak minősülő, és így kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá eső - (hideg és meleg) étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátására vonatkozó szabályozást. Az említett szabályozás 2012. január 1-jén, jelentős átmeneti időszak vagy intézkedések nélkül lépett hatályba. Korábban nem írtak elő egyedi feltételeket sem a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott hideg és meleg étkezési utalványok kibocsátására, sem pedig formájára vonatkozóan.

Az új szabályozás monopóliumot biztosít egy közalapítvány számára azoknak a (papír alapú és elektronikus) hideg, valamint a papíralapú meleg étkezési utalványoknak a kibocsátására, amelyeket a munkáltatók juttatnak munkavállalóik számára. A szabályozás továbbá rendkívül szigorú feltétekhez köti a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátását, amelyek már kizárólag csak elektronikus formában adhatók ki.

A szóban forgó új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő (hideg és meleg) étkezési utalványok kibocsátásának piacán, továbbá megnehezítette új szereplők piacra lépését és lehetetlenné tette a szabad szolgáltatásnyújtást. A bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium szociális kiadásokra fordítja bevételeit - magyarázza a Bizottság.

A kormány lépésével rosszul járt az étkezési utalványok forgalmazásra szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo.

A Bírósághoz fordulás a kötelezettségszegési eljárás utolsó szakasza.

Így néz most ki a béren kívüli juttatás rendszere

A munkáltatók által a munkavállalóknak nyújtott, kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá tartozó béren kívüli juttatások terén 2012 januárja óta alkalmazandó új magyar szabályozás mesterségesen felosztja a piacot az alábbiak szerint:

a) a SZÉP kártya: meleg étkezési, üdülési és szabadidős utalványok céljára szolgáló elektronikus kártya, amelynek a kibocsátása különösen korlátozó feltételek szerint történik (az elmúlt évben legalább 100 000 darab bankkártya kibocsátása, 2 év tapasztalat a magyar jog szerinti, béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, iroda minden 35 000 főnél több lakosú településen, fióktelepek kizárása...), és így ténylegesen csak három pénzügyi intézmény számára tarja fenn a piacot;

b) a monopólium keretében kibocsátott Erzsébet utalványok: papíralapú vagy elektronikus, hideg és meleg étkezési utalványok, amelyek jogilag egy közalapítvány számára tartják fenn a (papíralapú vagy elektronikus) hideg étkezési utalványok és a papíralapú meleg étkezési utalványok piacát.