Innen is kiutálta a nyugdíjasokat a kormány

A következő levelet kapta nyugdíjas olvasónk az érettségi vizsgaelnökségre történő felkérés határidejének lejárta előtt pár nappal Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztályától, amelyet (a vesszőhiányosságokkal együtt) szó szerint közlünk:

"Felhívom a figyelmét, hogy az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 1.8. pontja értelmében állami költségvetési szervek (pl. kormányhivatal, KLIK) nem köthetnek megbízási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Amennyiben Ön állami fenntartású középiskolába kapna megbízást, kérem ne fogadja el ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt".

A levélben foglaltak azért is meglepőek, mivel az oktatási hivatalok pontosan tudják, ki a nyugdíjas, és ki nem a vizsgaelnökök közül. A hivatkozott kormányhatározatot tavaly december 29-én hirdették ki. Eszerint a kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

A kormányhatározat lehetőséget ad arra, hogy a költségvetési szerv vezetője mégiscsak hozzájáruljon a megbízási, illetve vállalkozási szerződés megkötéséhez abban az esetben, ha azt a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja. Ehhez azonban előzetesen ki kell kérni a kormány véleményét. A kormányhatározat nem részletezi, mi számít különösen fontos érdeknek, így nagy kérdés, hogy az érettségi elnökök esetében vajon kiknek a foglalkoztatásához járul hozzá a kormány.

Ennyit ér a szakértő

Olvasónk 14 éves érettségi elnöki tapasztalattal rendelkezik, azt megelőzően sok éven keresztül érettségiztető tanár volt. Elmondása szerint a különböző megbeszéléseken résztvevő elnökök háromnegyede nyugdíjas korú. Meggyőződése, hogy csak sokéves tapasztalattal lehet kiszűrni az esetleges visszaéléseket, csalásokat az érettségi vizsgán, s a beérkező felülvizsgálati kérelmek elbírálása sem egyszerű feladat.

Az érettségi elnökök döntő többsége szakértő is egyben, ezt a tevékenységet életük végéig gyakorolhatnák. Semmire sem mennek azonban a tapasztalatukkal, és azzal, hogy szerepelnek a különféle listákon, a kormányhatározat értelmében szakértői feladat ellátására sem kaphatnak megbízást állami intézményektől.

Olvasónk az idei évben egy alapítványi iskolába kapott felkérést vizsgaelnöki feladat ellátására. A kormányhivatalokban uralkodó fejetlenséget jelzi, hogy május elsejéig meg kellett volna kapniuk a megbízásukat a vizsgaelnököknek. Olvasónk - annak ellenére, hogy már javában zajlik az érettségi - a mai napig nem kapta meg a vizsgaelnöki megbízásra vonatkozó dokumentumot, addig pedig nem tudja elfogadni a felkérést az alapítványi iskolától. Véleménye szerint erősen diszkriminatív, hogy állami fenntartású intézményekben nem lehet megbízni nyugdíjas korúakat, alapítványi, illetve egyházi iskolákban azonban minden további nélkül meg lehet ezt tenni.

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki vizsgaelnök szeretne lenni

Érettségi elnök nem lehet bárki. Az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe az vehető fel, aki mesterfokozattal, középiskolában pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel, valamint 10 év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik. Részt kell vennie továbbá a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben vagy továbbképzésben, ez alól azok mentesülnek, akik pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek. A névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni.

A továbbképzéshez manapság mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a pedagógusoknak: a harmincórás képzésért 38 ezer forintot kell fizetniük. Az érintetteknek egyáltalán nem kedvezett a bruttó minimálbér drasztikus felemelése. Az országos vizsgaelnöki névjegyzékre kerülésért a minimálbér 15 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, ami az idei bruttó 98 ezer forintos legkisebb kereset mellett 14 700 forint. Ugyanennyit kell fizetni a meghosszabbításért is, és a kiegészítésért is, ráadásul vizsgaterületenként kell érteni ezt az összeget. Az adatváltoztatás díja, illetve az elveszett, megrongálódott igazolvány pótlása 3 ezer forintba kerül.