ONYF: Fontos tájékoztató a szociális járadékokról

Milyen ellátás állapítható meg az egészségkárosodott személyek részére?

Az egészségkárosodást szenvedett személyek részére átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka állapítható meg.

Melyek az átmeneti járadékra jogosultság feltételei?

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és a munkanélkülieknek járó pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, és
- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
- saját jogú nyugellátásra - kivéve a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátást - nem jogosult, és
- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
- keresőtevékenységet nem folytat, vagy átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Mikortól állapítható meg az átmeneti járadék?

Az átmeneti járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.

Milyen összegű az átmeneti járadék?

Az átmeneti járadékot az egészségkárosodott személy kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75%-ában kell megállapítani, azonban a járadék összege a rendszeres szociális járadék összegénél kevesebb nem lehet.

Ki jogosult rendszeres szociális járadékra?

Az, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a kereső a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és a munkanélkülieknek járó pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
- rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
- saját jogú nyugellátásra - kivéve a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátást - nem jogosult, és
- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
- keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Akit az ORSZI szakértői bizottsága rehabilitálhatónak véleményez, esetében a rendszeres szociális járadék megállapításának további feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

Ki mentesül az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételi kötelezettség alól?

Az aki, keresőtevékenységet folytat, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy  reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri.

Az érintett személy a sikeres rehabilitáció érdekében a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központtal együttműködésre is kötelezett. (Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel a járadékra való jogosultság megállapításának, míg a munkaügyi központokkal való együttműködés a járadék folyósításának feltétele.) Az együttműködésre kötelezett járadékossal a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt.

Milyen összegű a rendszeres szociális járadék?

A rendszeres szociális járadék keresettől független, fix összegű ellátás.

Melyek a bányász dolgozókat megillető egészségkárosodási járadékra való jogosultság feltételei?

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek
- egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és
- saját jogú nyugellátásra - kivéve a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátást - nem jogosult, és
- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és
- a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
- a keresőtevékenység megszűnését megelőzően a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések alapján megváltozott munkaképességére tekintettel, a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.

Milyen összegű a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka?

Az egészségkárosodási járadék összege a rehabilitációs munkakörben folyósított kereset-kiegészítés összegével azonos, de nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosánál.

Milyen esetben kell csökkenteni a járadék összegét?

Aki átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra, vagy bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - egyaránt jogosult, annak a járadék összegét 50%-kal csökkenteni kell.

Ha az özvegyi nyugdíj és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetve folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt elérje a járadék teljes összegét.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra jogosult személyt - akinek a járadékra és a saját jogú nyugellátásra való jogosultsága egyaránt fennáll - a járadék a saját jogú nyugellátás összegével csökkentett összegben illeti meg.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra és az özvegyi nyugdíjra vagy annak megfelelő ellátásra egyaránt jogosult személy esetén a járadék összegét az előzőekben foglaltak alapulvételével kell meghatározni.

Meddig igényelhető az egészségkárosodási járadék?

Az egészségkárosodási járadék iránti igényt annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított 24 hónapon belül lehet érvényesíteni, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Mikor kell felülvizsgálni a járadékost?

A járadékost a szakértői bizottság szakvéleményében, a szakhatóság állásfoglalásában meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. El kell rendelni a felülvizsgálatot akkor is, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatóság tudomására, amely valószínűsíti, hogy korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy a megállapítottnál kisebb mértékű volt (rendkívüli felülvizsgálat).

Mikor kell a járadék folyósítását szüneteltetni?

A járadék folyósítását 3 hónapra szüneteltetni kell, ha a járadékos foglalkoztatására a jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor.

Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

Ha a járadékra jogosult
- meghal,
- a jogosultság megszüntetését kéri,
- 3 naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
- egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
- keresőtevékenységet folytat és 6 egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át,
- saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
- részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
- a munkaügyi központtal együttműködésre kötelezett és az álláskeresési nyilvántartásból való törlésére - a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapon belül - az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor,
- foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor,
- neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

Hol és hogyan kell igényelni az egészségkárosodási járadékot?

A járadék iránti igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványokon (ONYF. 3515-270/D. jelű, K26 számú igénybejelentő lap, és az ONYF. 3515-278. jelű, N16 számú NYILATKOZAT) írásban kell benyújtani. (Az igény elektronikus úton is érvényesíthető.) Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell
- az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt ("Beutaló")
- az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
- amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.