Aranyérmes bajnokaink: nyertesek és az idei esélyesek...

Az ókori görög olimpiai játékok felélesztése sok erőfeszítésbe került, és bár többször el is maradt különböző történelmi események miatt, a népszerűsége máig töretlen. A játékokat 1896-ban, Athénban rendezték meg először, és ahogy a történelem engedte, minden negyedik évben újra megrendezték, eddig már összesen 25-ször.

A magyarok méltán lehetnek büszkék magukra, ugyanis a 25 alkalomból 23-szor vettek részt az olimpián, melyek során 157 aranyérmet szereztek, 118-at egyéni és 39-et csapatsportágban elért eredményért. Így összességében 280 magyar sportoló viselheti az olimpiai bajnok címet.

A teljesség igénye nélkül cikkünkben sajnos részletesen csak az 5,6 és 7 aranyérmet kapott sportolókról tudunk megemlékezni.

Gerevich Aladár

Talán mindenki egyetért abban, hogy a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb alakja a harmincnégyszeres magyar bajnok (kard egyéni, kardcsapat, tőr egyéni, tőrcsapat, párbajtőrcsapat), és hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár. 1932. és 1960. között 7 olimpiai aranyérmet, 1 ezüstérmet és 2 bronzérmet szerzett. A első aranyérmet 22 évesen, míg az utolsót 50 évesen Rómában nyerte. Ezen kívül még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet is szerzett.

Édesapja vívómester, korábban versenyvívó, aki az amszterdami olimpián párbajtőrben válogatott is volt. Gerevich elképesztő eredményeinek értékét még tovább fokozza az a tény, hogy pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt.

Az 1999. február 1.-én elhunyt sportoló nemcsak kardvívó és versenybíró volt életében, hanem katonatiszt is. Fiatalon zenét tanult, de dolgozott a Magyar Állami Hitelbank munkatársaként is, később pedig a Magyar Néphadsereg Központi Tisztiházának zenei instruktora, művészeti vezető ezredes, majd nyugalmazott vezérőrnagy.

Olimpiai bajnok lett 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, 1953-ban Brüsszelben csapatban és 1954-ben Luxemburgban egyéniben és csapatban is világbajnok. 1955-ben Rómában világbajnok csapatban, majd 1956-ban Melbourne-ben szerez olimpiai aranyérmet egyéniben és csapatban is. Mind 1957-ben, mind 1958-ban szintén világbajnok csapatban, és 1959-ben a magyarok legnagyobb örömére, Budapesten szerez világbajnoki címet egyéniben. Az utolsó olimpiai címét 1960-ban Rómában nyerte el, egyéniben és csapatban is. 1960-ban az Év sportolójának választották.

Kovács Pál

Kardvívóként, edzőként és katonatisztként is szolgált a szintén hatszoros olimpiai bajnok sportolónk. 1976-ban megkapta a Francia Sportérdemérem ezüst fokozatát, 1984-ben a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát, 1992-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét, 1993-ban pedig a MOB-érdemrendet. 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja,1995. július 8.-án hunyt el.

Már 1933-ban Európa-bajnok csapatban Budapesten, 1936-ban pedig a berlini olimpián szerzett aranyat csapatban. 1937-ben Párizsban világbajnok egyéniben és csapatban, 1948-ban a londoni olimpia, 1951-ben pedig Stockholmban világbajnok csapatban. 1952-ben szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a Helsinkiben aranyérmet szerzett egyéniben és csapatban is.

1953-ban Brüsszelben világbajnok egyéniben és csapatban, 1954-ben Luxembourgban, 1955-ben Rómában világbajnok csapatban, a melbourne-i olimpián aranyat szerzett csapatban, 1957-ben és 1958-ban szintén világbajnok csapatban, utolsó aranyát pedig 1960-ban a római olimpián szerezte csapatban.

Egerszegi Krisztina

Minden idők legjobb magyar úszónője és legfiatalabb női olimpiai bajnoka. Ő a második úszónő, akinek egyéni számban három egymást követő olimpián sikerült elsőséget szereznie. Ez eddig összesen csak három versenyzőnek sikerült (vele együtt).

Szöulban 1988-ban már 14 évesen a dobogó legfelső fokán állhatott. Sikerét négy évvel később, majd 1996-ban is megismételte. 1992-ben háromszoros olimpiai bajnok lett (100 és 200m hát, 400m vegyes), Európa legjobb női sportolója és a világ 2. legjobb női sportolója. 1993-ban Európa bajnok: 100 és 200m hát, 200m pillangó, 400m vegyesen, 1994-ben világbajnoki ezüstérmes 200m és 5. helyezett 100m háton, 1995-ben 2-szeres Európa-bajnok 200m hát és 400m vegyes úszásban. 1996 olimpiai bajnok a 200m-es hátúszásban, bronzérmes 400m vegyesen. Egerszegi Krisztina 1996-ban, 22 évesen fejezte be aktív pályafutását.

Emellett 97-szeres magyar bajnok 7-szer megválasztották az Év sportolónőjének (1988-1992 között ötször egymás után).

Keleti Ágnes

A magyar sport történetének legsikeresebb tornásznője. Öt aranyérmet szerzett olimpián a pályafutása során. Az első győzelmét 1952-ben, Helsinkiben aratta, majd következett a nagy sorozat 1956-ban, Melbourne-ban, ahol első lett műszabadgyakorlatban (talajon), gerendán és felemáskorláton, ezenkívül tagja volt az olimpiai bajnok kéziszercsapatnak. A világbajnokságokon két első helyet szerzett, a főiskolai világbajnokságokon négyszer lett első. Egyéni összetettben 1947. és 1955. között kilencszer nyert magyar bajnokságot.

A melbourne-i olimpiát követően Izraelben telepedett le, ahol meghívták tanárnak a Testnevelési Főiskolára, később megbízták az izraeli női tornászválogatott edzéseinek irányításával, ahol nem sokáig tevékenykedett, viszont tanított tovább a főiskolán. 75 évesen ment nyugdíjba.

Kikre számíthatunk az idén?

Bár biztosat csak az olimpia után lehet majd mondani, sokan bíznak abban, hogy a magyar sportolók elszántságának meglesz az eredménye, és idén is hazavihetnek jó néhány aranyérmet. Az minden esetre biztos, hogy egy ország fog értük izgulni...