Milliárdokat buktak a vállalatvezetők

A Capital IQ nemrégiben megjelent vállalati felméréséből kiderül, hogy a 450 legnagyobb vállalat vezérigazgatója közül csupán 60-nak sikerült jelentős veszteségek nélkül átvészelnie a válságot. Októbertől januárig az amerikai vállalatvezetők összesen 16,1 milliárd dollárt veszítettek saját vállalatuk részvényein.

A BusinessWeek megbízásából készült kutatás keretében a Capital IQ, a legmeghatározóbb vállalatok részvényárfolyamának alakulása alapján vizsgálta a vállalatvezetők részvényportfolióját, feltételezve az állomány állandóságát.

A végeredményként kapott adatok tehát azt mutatják meg, hogy milyen változásokon ment volna keresztül a vállalatvezetők vagyona, ha eladással és vétellel sem próbálják meg befolyásolni a folyamatokat.

Október óta több mint 5 vállalatvezető vesztett 1 milliárd dollárnál nagyobb összeget a vállalati részvényein: az Oracle, a Dell, a Carnival Corp., az Amazon.com és a News Corp. vezérigazgatója is nagyot bukott volna az elmúlt hónapokban a részvények megtartásával.

A legnagyobb veszteségek mértékéből is látszik, hogy az amerikai csúcsvállalatok vezetőit érő csapások valóban mélyrehatóak voltak. 20-nál több vezérigazgató vagyon csökkent legalább 100 millió dollárral, a vállalatvezetők nagytöbbsége azonban "kisebb" veszteségekkel vészelte át az elmúlt 3 hónapban.

Mivel a pénzpiacokat megrengető válság a hitelpiactól indult ki, a legdrasztikusabb változás is a hitelpiac szereplőinél jelentkezett. A subprime krízis legnagyobb vesztesének számító Countrywide Financial esetében a részvények árfolyama a korábbi szint 1/3-a esett vissza az elmúlt negyedévben. Angelo Mozilonak, a pénzintézet vezérigazgatójának legalább 100 millió dolláros veszteséggel kell számolnia.

A subprime piacon jelen lévő pénzintézetek mellett a befektetői bizalmi válság a legnagyobb technológiai vállalatokat is érzékenyen érintette. A válság vesztesei között ugyanúgy megtalálható az Apple vezérigazgatója, mint mondjuk a Google-é.

Az elmúlt hetek tapasztalati felvetik az optimális vezetői bérezés mibenlétének kérdését. Az elmélet, miszerint a tulajdonos jobb gazdája egy vállalatnak mint a "bérlő" egyensúly közeli állapotban talán megállná a helyét. A gazdasági boom alatt azonban a rosszul teljesítő vezetőket is jutalmazza a piac, s a krízis sem válogat.