A magyarok kapják a legtöbb nyugdíjat?

Az Európai Nyugdíjbarométer rávilágít arra is, hogy a vizsgált 25 uniós államban az 55 és 64 év közötti állampolgárok több mint fele, 55 százaléka semmilyen formában nem járul hozzá a termeléshez. A problémát súlyosbítja, hogy a lakosság elöregedése együtt jár a népesség csökkenésével, melyet a bevándorlás ellensúlyoz.

A szükséges munkaerő unión kívülről való pótlása azonban csakis időleges megoldást jelenthet, az unió tagállamainak mindenképpen meg kell reformálniuk a nyugdíjrendszereket. Ez várhatóan a korhatár emelésének és a járulékterhek növelésének kombinációjával valósul majd meg. Az első lépések már tavaly megtörténtek, drasztikusan emelkedett ugyanis az unióban jellemző átlagos nyugdíjkorhatár, 60,5-ről 61 évre.

Az Aon Consulting négy alapvető szempont alapján rangsorolta az országok nyugdíjrendszerét: vizsgálta azok fenntarthatóságát, a nyugdíj jövedelemhez viszonyított arányát, az ország demográfiai helyzetét és a magánnyugdíj-rendszer jelentőségét.

A barométer szerint a legnagyobb biztonságban a dán, a brit, az ír és a svéd nyugdíjasok érezhetik magukat, míg a reform a franciák és az olaszok esetében a legsürgetőbb. Az idei felmérés egyik legnagyobb győztese Belgium, ahol a magán-nyugdíjrendszerek térnyerése jelentett pozitívumot. Az állami rendszeren kívüli megoldások térnyerése egyébiránt, Ciprus kivételével, egész Európára jellemző.

Hazánk, a visegrádi országok mögött, a középmezőnyben végzett. Ennek oka, hogy bár a demográfiai tényezőket tekintve a környező országokban sem jobb a helyzet, az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóság, északi szomszédunkat kivéve, jobb a többi visegrádi országban.

Kiemelkedő helyen végzett ellenben Magyarország az állami nyugdíj összege terén, az Aon Consulting számításai szerint nálunk a második legmagasabb a nyugdíjak értékének jövedelemhez viszonyított aránya. A számítás persze országhatárokon belül vizsgálja a nyugdíjak és az aktív lakosság által elért jövedelemszint kapcsolatát.