Több tízezer devizahiteles rögzített árfolyamával szórakoznak

A válaszok nélkül, saját magunk kezdtünk el "okoskodni". Két megközelítést vettünk alapul a rögzített árfolyamok megállapításának lehetőségeként.

1; minden devizahiteles azonos plusz terhet viseljen az eredeti hiteléhez képest
2; minden devizahiteles azonos mértékű támogatást kapjon

A két szemlélet alapvetően különbözik, hiszen első esetben szinte mindegy, hogy milyen mértékben változtak az árfolyamok. Ekkor a követendő példa az lenne, hogy minden devizanem esetén addig tornásszuk le a fix árfolyamot, amíg az eredeti hitelek közelébe nem kerül a törlesztőrészlet, méghozzá devizanemtől függetlenül, azonos mértékben. A következő táblázat tartalmazza a frankhitelek felvételi árfolyamának eloszlását, állományok nélkül.

A frankhitelesek nagy része 145-175 CHF/HUF árfolyam között vette fel devizahitelét, legtöbben 158 CHF/HUF -on. Ehhez képest a rögzített 180 CHF/HUF árfolyam 14 százalékos plusz terhet jelent a családoknak (természetesen a kamatváltozásokkal most nem számolunk, próbálunk a csak a devizahiteleseket sújtó árfolyamkockázatra koncentrálni). Amennyiben minden devizanem esetében hasonló teherrel számolnánk, meg kell néznünk azok folyósítási árfolyamát. Jennél átlagosan 1,55 JPY/HUF, míg eurónál 270 EUR/HUF árfolyamot feltételeztünk az MNB jelentése alapján.

Első furcsaság, hogy a rögzített árfolyam valójában alacsonyabb az euró esetében, mint az átlagos folyósítási. A jen esetében viszont az átlagos folyósításihoz képest 61 százalékkal magasabb a rögzített 2,5 JPY/HUF érték.

Egy módosító javaslatban Heintz Tamás (Fidesz) 2 JPY/HUF-ra módosította volna a jenhitelesekre vonatkozó fix árfolyamot, A nemzetgazdasági tárca képviselője ezt a javaslatot nem tartotta támogathatónak. A módosítás után még mindig 29 százalékkal magasabb lett volna a rögzített árfolyam, mint az átlagosa folyósítási.

Pedig a képviselő hasonlóan érvelt a módosító javaslat indokolásában. "Míg a svájci frankban eladósodottak törlesztőrészletét a 2008-as árfolyamhoz képest 121,9 százalékon, az euróban hitelt felvevőkét 104,9 százalékon rögzítenék, a japán jen adósoknál ez a mérték a tervezett 2,5 forinttal számolva sokkal magasabb, 168,6 százalék lenne. (Az eredeti, tavaly év végéig élő árfolyamrögzítési lehetőségnél is 2 forinton rögzítették a jen árfolyamát.)" - áll Heintz érvelésében.

Számításaink szerint, ha az átlagnak, csak a franknál jellemző plusz terhet szeretnénk biztosítani az árfolyamrögzítés ideje alatt, akkor a következő rögzített árfolyamok lennének indokoltak.

A Heintz képviselő által is javasolt logika mentén például nem lenne szükséges a rögzített árfolyam bevezetése az euróhiteleseknek, hiszen azok csak 308 forintos szint környékén fizetnének a frankhitelesekhez hasonló terheket. A jenhiteleseknek viszont még a módosítóban szereplő 2 forintos árfolyam is jóval több terhet jelent a kezdeti hitelükhöz képest, 1,77 -körül kellene meghúzni a fix árfolyam szintjét.

Amennyiben minden devizahitelesről hasonló nagyságú terhet szeretnénk levenni a következő öt évben, akkor teljesen más logika szerint kell eljárnunk. Igazságosság is kevésbé jelenne meg a számokban, hiszen ekkor az euróhitelesek a saját maguk által is vállalt törlesztőnek csupán töredékét fizetnék. A jelenlegi árfolyamokhoz igazított fix árfolyamok.

Nagyon közel áll a képviselő javaslata a fent vázolt jen fix árfolyamértékhez, indoklása inkább az 1,77-es árfolyamot feltételezne. Az euróhitelesek feltételezz rögzített árfolyama ebben az esetben nevetséges, soha nem volt ilyen erős a forint a már forgalomban is lévő euróhoz képest. Szerinted mi lenne a legmegfelelőbb rögzített árfolyam?