Nem sok jót várnak az elemzők: jövőre is csak vánszorogni fog a magyar gazdaság

2024 harmadik negyedévében az évesített negyedéves adatok szerint 2,8 százalékkal nőtt az USA gazdasága - hangzott el az eseményen. Ez csak enyhe lassulást jelentett a második negyedév 3 százalékához képest. A növekedés fő hajtóereje a fogyasztás maradt.

Az USA és az Eurozóna gazdasági, illetve inflációs helyezete, továbbá ezekből következően a kamatkilátásai nagyban dominálják számos instrumentum, többek között az EUR-USD devizapár árfolyammozgását.

Az EKB októberben 25 bázisponttal 3,25%-ra csökkentette az irányadó betéti kamatlábat. A decemberi további kamatcsökkentés gyakorilatilag biztosra vehető, és az sem kizárt, hogy nem 25, hanem 50 bázispontot vág majd az európai jegybank.

Az Eurózónával kapcsolatban elhangzott, hogy túlvan a mélyponton, jóllehet továbbra is maradtak lefelé mutató kockázatok. A harmadik negyedévben a negyedéves növekedés meglepően erős, 0,4%-os volt. Pozitív hír, hogy a német gazdaság is képes volt kisebb mértékben növekedni a megelőző negyedévhez képest, pedig az előzetes indikátorok nem erre utaltak.

Hazai kilátások

A bank előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén 0,5%-kal, jövőre 2%-kal nőhet. Itthon a legnagyobb gond az általános bizalomhiány, márpedig az élénkülésnek fontos feltétele lenne, hogy végre javulás legyen látható a bizalmi indexben. Az ESI (az Európai Bizottság által havonta közzétett Economic Sentiment Indicator) fogyasztói bizalmi index még mindig nem érte el a 2020. januári állapotot, de hasonló a helyzet az ESI üzleti bizalmi indexei (ipar, szolgáltatások, építőipar) esetében is.

A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében pesszimisták. Emiatt kevesebb a beruházás és csökken az építőipar teljesítménye. Az építőiparban az új szerződések volumene is már inkább enyhén lefelé tartó tendenciát mutatott az elmúlt hónapokban két év stagnálás után. A következő években ugyan jelentős, elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó beruházásoknál indulhat el a termelést, ám a járműgyártás jelenlegi helyzete miatt egyelőre bizonytalan, mennyire tudják majd kihasználni a cégek a tervezett kapacitásokat.

Az infláció kedvezőbben alakult idén, mint amire az év elején számítani lehetett. A fogyasztói árak havi szinten 0,1%-kal emelkedtek októberben, amivel az infláció a kedvezőtlen bázis ellenére mindössze 3,2%-ra nőtt a tizedik hónapban. A gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, és a mérsékelt kereslet miatt az árak alakulása szempontjából meghatározó gazdasági szereplők csak kisebb mértékben tudtak emelni. Az éves átlagos infláció így 3,6 százalék körül alakulhat 2024-ben. Jövőre a piaci szolgáltatások esetében fennmaradhat a mérséklődő tendencia, míg a gyengébb forintárfolyam és az élelmiszerárak felfelé húzhatják a pénzromlás ütemét 2025-ben. Összességében jövőre a korábban előre jelzettnél valamivel mérsékeltebb, az ideihez hasonló mértékű éves átlagos inflációra lehet számítani.

A jegybanki alapkamat a gyenge növekedési és kedvező inflációs adatok ellenére az év második felében nem csökkent tovább olyan ütemben, mint amire a piac előzetesen számított. A Magyar Nemzeti Bank vélhetően decemberben is a tartás mellett dönt majd, így az évet 6,50 százalékos alapkamattal zárhatjuk. Ez a kamatszint már nem lóg ki a régiós kamatok közül, ami csökkenti a jegybank mozgásterét. Amennyiben a feltételek nem romlanak, jövőre folytatódhat az alapkamat óvatos csökkentése, az irányadó ráta 2025 végére 5,50 százalék lehet.

A forint euróval szembeni árfolyama a nyári viszonylagos stabilitás után sokat gyengült az elmúlt hetekben. A magyar fizetőeszköz további gyors leértékelődését ugyanakkor semmi nem indokolja, így az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon viszont fennmaradhat a lassú leértékelődés trendje, amely éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos forint leértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 végén 410, míg 2026 végén 415 forint lehet.