Ettől leesik az állad: brutális pénzeket keresetek a magyar bankok 2023-ban

Még soha nem volt akkora a magyar bankok nyeresége, mint 2023-ban – járta be a hír a médiát az elmúlt hónapokban, az adatok közzététele napján mi is beszámoltunk a tavalyi 1451 milliárdos szektorszintű (nem konszolidált) profitról, amely kimagasló, 21%-os tőkearányos megtérülést jelentett. Már akkor felhívtuk a figyelmet a nyereséget jobbára felfelé torzító egyedi hatásokra, részletesen erről itt írtunk.

A most összesítve is megjelent konszolidált (tehát az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazó) lista alapján tavaly is az OTP és az MBH abszolút értelemben vett adózott nyeresége volt a legnagyobb a bankok közül. A harmadik-negyedik helyen azonban változás történt: az Erste és a K&H megelőzte az egy évvel korábban itt tanyázó Raiffeisen és UniCredit Bankot. Két hitelintézet kivételével mindegyik nyereséges lett.

A kamatkörnyezet emelkedése, az egyszeri pozitív hatások és az orosz-ukrán háború miatt még 2022-ben elszámolt értékvesztések részbeni visszaírása miatt tavalyelőtthöz képest 2023-ban jelentősen emelkedett a nyereség a bankok többségénél. A legnagyobb mértékben az OTP és az Erste javított a számviteli eredményén, előbbi háromszorosára, utóbbi kétszeresére emelte a profitját.

A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) alapján a legnagyobb bankok közül a Gránit, az OTP és a Raiffeisen érte el a legjobb eredményt, de a nagybankok mindegyike 17% fölötti számviteli ROE-val teljesítette az évet, ami nagyon ritkán fordul elő. Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy az itt szereplő számok a „nyers” számviteli nyereségen és az Aranykönyvben megjelent sajáttőke-értékeken alapulnak, eltérhetnek a bankok által kommunikált számoktól.

Ha a méretet legjobban megragadó mutatószám, a mérlegfőösszeg alapján állítjuk sorrendbe a hitelintézeteket, akkor elmondható, hogy a dobogósok sorrendje nem változott, viszont 2023-ban az UniCredit visszaelőzte az Erstét, a két állami bank (Exim, MFB) pedig a CIB-et.

A két állami bank kiugró tavalyi növekedéseinek az okairól itt írtunk, a hazai beruházásokat egyre nagyobb volumenben finanszírozó Bank of China növekedése is ebbe a kategóriába sorolható. Az Exim és a kínai bank után a Gránit Bank mérlegfőösszege emelkedett tavaly a legnagyobb, 27%-os mértékben, de az akvizíciós sorozatot lebonyolító OTP is nagyot bővült 2023-ban.

A hitelállomány tavalyi változása alapján is az élen találjunk a Baross Gábor Hitelprogramot finanszírozó Eximet, illetve a hitelpiacon rendkívül aktív Gránitot. A szélesebb hitelpiac kihívásait jelzi ugyanakkor, hogy több nagybanknak is csökkent tavaly a hitelállománya: az Aranykönyv adatai alapján a Raiffeisené, a K&H-é, az Erstéé, a CIB-és az MBH-é is, ugyanakkor ezekben a számokban a nem lakossági és vállalati ügyfelek, hanem más partnerek számára nyújtott hitelek is benne vannak.

A bankbetéteknél is kihívásokkal teli volt a tavalyi év, hiszen az év második feléig a látra szóló egyenlegek részleges felélése jellemezte például a lakosságot. A vállalati betétgyűjtésben tavaly aktivizálódó MFB és Bank of China mellett a lakossági betétek árazásban is dinamikus stratégiát folytató Gránit, Cetelem és MagNet bankok tudták a legnagyobb mértékben növelni tavaly a betétállományukat, két nagy lakossági állománnyal rendelkező nagybank, az Erste és a K&H összesített betétállománya is csökkent azonban tavaly.

Végezetül érdemes ránézni a bankok hitel/betét aránya. Megállapítható, hogy a 100%-os szinttől a bankok többsége továbbra is messze van, nincs tehát likviditási akadálya a hitelezés nagy mértékű bővülésének. Emellett a relatíve magas látra szóló betétállomány arra is lehetőséget ad a bankoknak, hogy tovább tereljék megtakarító ügyfeleiket a betétek felől a számukra díj- és jutalékbevételt generáló befektetési termékek (befektetési alapok, állampapírok, stb.) irányába.