Nincs tovább: véget érhet a lakáshitel-bumm a hazai bankokban

Az elemzésben idézik a statisztikai hivatal és a jegybank adatait, miszerint Magyarországon a teljes lakáshitel-állomány 2016 után 4 év alatt 41 százalékkal (2,9 ezer milliárdról forintról 4,1 ezer milliárdra forintra) emelkedett, a lakáshitelek darabszáma viszont stagnált.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) 2015-ös, majd a babaváró kölcsön 2019-es bevezetése jelentősen hozzájárult a lakáscélú hitelek iránti kereslet növekedéséhez: 2020-ban a csok-szerződések állománya 390 milliárd forint volt, míg a babaváró hitelek állománya 1090 milliárd forintot tett ki, ez utóbbi a teljes lakossági hitelállomány 13 százaléka.

Az elemzésben kiemelik: a babaváró hitelek negyedét lakásvásárlásra vagy építésre vették fel, így a járvány alatt nagyban hozzájárultak a lakáspiaci kereslet fenntartásához. Ezért a GKI szerint a lakáscélú hitelek összege 20 százalékkal magasabb lehetett tavaly, mint ami a statisztikában szerepel.

A lakásépítésre vagy vásárlásra felhasznált, újonnan folyósított lakáshitelek átlagos összege 11 millió forint volt 2020-ban. Ez 2016-hoz képest 80 százalékos emelkedés, miközben a lakásárak 76 százalékkal nőttek, vagyis a hitelvolument az árak húzták fel az elemzés szerint.

A jelenlegi árak mellett egyre kevesebben képesek önálló lakás megszerzésére, különösen a nagyobb városokban.

Ennek oka, hogy a potenciális lakáshitelfelvevők köre limitált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly 4,1 millió háztartást tartott nyilván Magyarországon, ezekre 680 ezer lakáshitelszerződés jutott. A háztartások jelentős része nem tud lakáshitelhez jutni alacsony jövedelme, inaktívitása, vagy munkanélkülisége okán, illetve az egyedülállók túlnyomó része nem képes lakáshitel felvételére.

A GKI szerint velük módosítva az adatokat, a lakáshitel felvételére potenciálisan 1,3 millió magyar háztartás képes, akiknek 58 százaléka már rendelkezett ilyen típusú hitellel 2020-ban. A hagyományos lakáshitelek iránti igényt jelentősen mérsékli a babaváró kölcsön lehetősége is, mert aki teheti, felveszi ezt. Szintén mérsékli a potenciált az önerő iránti egyre nagyobb igény (ami a lakásárak emelkedésének következménye), illetve az, hogy mintegy 200 ezer háztartás tartósan külföldön él.

A GKI számításai szerint a moratóriumban résztvevő lakáshitelesek több mint kétharmadának okoz majd gondot a moratórium megszűnése. Mindezek hatására 2021-ben a lakásvásárlási, -építési célú hitelfelvételek számának csökkenésére, illetve a meglévő hitelek egy részének bedőlésére számít a gazdaságkutató. Ugyanakkor a problémák vélhetően a választások után fognak jelentkezni - írták.