Hiába vásárolná vissza, behúzta Katalin lakását a Nemzeti Eszközkezelő

Katalin és férje 2006-ban vettek fel svájci frank alapú hitelt, amelyből megvásároltak egy panellakást Zuglóban, az Örs vezért tere közelében. A hitelük 10 millió forint volt, erre kezdetben havi 68 ezer forint törlesztőrészletet fizettek. Ahogy viszont sok ezer másik devizahiteles család, ők is nagyon rosszul jártak a forint-frank árfolyam összeomlásával.

2011-ben már 16 millió forintot kért tőlük a faktoring cég, amely a banktól megvette a hitelüket, a havi törlesztőjük pedig több mint 160 ezer forintra nőtt, ami bőven több volt, mint Katalin nettó fizetése. Ha ez nem lett volna elég, a válság a házasságukat is megviselte, így 2011-ben elváltak, Katalin pedig egyedül maradt a lakással, az adóssággal és a két gyermekével.

A helyzetük, úgy tűnt, jobbra fordul, amikor 2014-ben megvásárolta a lakásukat a Nemzeti Eszközkezelő. amely félig az ő, félig pedig az immár volt férje tulajdonában volt. Ezzel pedig mindketten bérlőkké váltak a lakásban. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen 160 ezer forint helyett csak havi 15 ezer forintot kellett fizetniük a lakásért bérleti díj formájában. Sőt, a szerződés szerint hatvan hónapig még visszavásárlási joguk is volt az ingatlanra. Csakhogy amikor Katalin tavaly tavasszal közölte, hogy szeretné visszavenni az ingatlant, az Eszközkezelő arról tájékoztatta, hogy sajnos ez lehetetlen.

Az indoklás szerint a volt férje lemondott a bérleti jogáról, és így a visszavásárlási jogáról is, így a férje lakrésze már az államé. És mivel Katalin csak a saját tulajdonrészét tudná visszavásárolni, a magyar állam viszont nem hajlandó vele osztatlan közös tulajdonba kerülni, ezért inkább azt a részét sem adják neki vissza, ami valaha az övé volt.