Rekord alacsony a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya

Az elmúlt években a kormányzat, a jegybank és a bankszektor számos intézkedést tett a 90 napon túli késedelemmel rendelkező (NPL) hitelek arányának csökkentése érdekében. A felek közös erőfeszítéseinek hatására az NPL hitelek aránya 2010 óta először tíz százalék alá csökkent. A vállalati hitelek terén hasonlóan kedvező folyamat volt megfigyelhető, a nemteljesítő hitelek volumene 320 milliárd forintra, arányuk pedig mintegy 5,2 százalékra csökkent.

Az NPL arány csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a vállalati és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalható pozitív hitelezési fordulat fenntartható legyen. A hitelezési aktivitás növekedése azonban kihívások elé is állítja a bankszektort azáltal, hogy bankoknak komoly figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a most felépülő portfoliók esetén az alacsony NPL arány hosszú távon is fenntartható legyen. Az elmúlt időszakban a jó minőségű portfóliók kialakítását és fenntartását a jogalkotó a legjobb banki gyakorlatok összefoglalása és közzététele útján is támogatta.

A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy az MNB e körben kiadott szabályozó dokumentumai három új ajánlással bővülnek, az NPL hitelekkel kapcsolatos banki stratégia, illetve a projekthitel- és ingatlanértékelés tárgyában. A most publikált ajánlások erénye, hogy azokat a jegybank a szektor javaslatait is figyelembe véve dolgozta ki, ami segítheti a szabályok hatékony alkalmazhatóságát. A konstruktív együttműködés alapjaira építkezve javasoljuk, hogy a bankok visszajelzései alapján rendszeresen kerüljön sor a jegybanki előírások felülvizsgálatára és finomhangolására, így biztosítva, hogy a hazai bankok ne kerüljenek versenyhátrányba az esetlegesen megengedőbb szabályozói környezeten működő külföldi versenytársaikkal szemben. Ilyen felülvizsgálatra érdemes rendelkezés lehet például a projekthitelek kapcsán a bizonyos feltételek esetén előírt kötelező féléves előtörlesztési mérték szabályainak lazítása, illetve az ingatlan értékek negyedéves újraértékelése szükségességének újragondolása.

A fentiek mellett azonban indokolt szót ejteni a bankszektorra nehezedő szabályozói nyomásról, amely az Országgyűlés és a Jegybank által alkotott szabályoknak és az EU-s normának való megfelelés biztosítása érdekében folyamatos jelentős többlet erőforrást igényel. Az ilyen jellegű nyomás mérsékléséhez az MNB is hozzájárulhat azzal, hogy az ajánlásokban foglaltak teljesítésére a jelenleginél hosszabb felkészülési időt biztosít a bankok részére.