Elintézte az MNB: Két év börtön járhat a sufniügynököknek

A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók - például az illegális portfóliókezelést, devizakereskedést, betétgyűjtést végzők - egyre gyakrabban közvetítői hálózat kiépítésével működnek - mutatott rá az MNB igazgatója. A károsult ügyfelek ráadásul általában közvetlenül az ügynökökkel találkoznak. Ők ígérnek nekik mesés hozamokat vagy minden közgazdasági racionalitást nélkülöző pénzügyi szolgáltatásokat - mondta.

Barnóczki Péter szerint korábban - az MNB piacfelügyeleti, vagyis a jogosulatlan szolgáltatókat, magánszemélyeket kiszűrő fellépései ellenére - előfordulhatott az is, hogy az - akkor még büntetőjogilag nem szankcionálható - közvetítő hálózat fennmaradt. Folytatta tevékenységét és más, akár újabb külföldi bejegyzésű off-shore, jogosulatlan szolgáltató számára gyűjtött ügyfélpénzeket. A "külföldi" cég mögött pedig magyar magánszemélyek is állhattak - tette hozzá.

Az MNB javaslatára a büntető törvénykönyv (Btk.) januártól életbe lépő módosítása nyomán viszont ezentúl 2 év szabadságvesztéssel sújthatók az engedély vagy az MNB nyilvántartásába való bejelentés nélkül működő közvetítők. Megszűnt az az eddigi helyzet - hangsúlyozta, hogy a jogosulatlan ügynökök nem feleltek önálló tettesként tevékenységükért, miközben maguk az engedély nélküli szolgáltatók vezetői már eddig is akár 3 év börtönt kockáztattak.

Az MNB azért is üdvözli a szigorítást, mert egyértelmű társadalmi-gazdasági igény érzékelhető, hogy a jogosulatlan szolgáltatókkal szemben büntetőjogi eszközökkel is fellépjenek - nyomatékosította Barnóczki Péter. Ők ugyanis részt vesznek az ügyfelek megkárosításában és a legális piaci szereplőkkel szembeni közbizalmat is gyengítik - közölte.

Az MNB tavaly 33 piacfelügyeleti határozatában összesen 3,7 milliárd forintnyi bírságot szabott ki jogosulatlan szolgáltatókra. Az igazgató emlékeztetett: 2016-tól a jegybank már a vizsgálati időszakban is egyre gyakrabban zárolja a vizsgált szolgáltatók, magánszemélyek bankszámláit, s tiltja el "menet közben" őket a további jogosulatlan tevékenységtől.

Ugyancsak a közvélemény azonnali tájékoztatását, a befektetők megvédését szolgálja, hogy az MNB már vizsgálatai kezdetekor azonnal megjelenteti az engedéllyel, bejelentéssel nem rendelkező gyanús cégek adatait honlapja befektetői figyelmeztetések menüpontjában.

Ami a közvetítőket illeti, a jegybanki igazgató szerint csak idén már 93 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabtak ki jogosulatlan befektetési, biztosítási vagy pénzpiaci ügynökökre. A legnagyobb, 65 milliós büntetést a Pro Trade FX Inc. jogosulatlan tőkepiaci függő ügynök kapta.

Kifejtette, az MNB az engedély nélküli szolgáltatókat eddig is minden esetben feljelentette jogosulatlan pénzügyi tevékenység, csalás vagy piramisjáték szervezése gyanúja miatt. A jövő évtől ezt a közvetítőkre is kiterjesztjük - mondta Barnóczki Péter.

Emlékeztetett, a piacfelügyeleti intézkedésein túl az MNB még tavaly közel kétezer, megbízó nélküli tőkepiaci közvetítőt és alsóbb szintű ügynököt törölt nyilvántartásából. Korábban ugyanis több vizsgálatnál bebizonyosodott, hogy a gazdátlan - tehát elvileg tevékenységet nem végző - közvetítők jogosulatlanul, gyakorta külföldi megbízóiknak dolgozva "suba alatt" igenis működtek - mondta.

A jegybank piacfelügyeleti tevékenységének hatékonyságát az is erősítette, hogy a brókerbotrányok után a parlament bővítette vizsgálati eszköztárát - hangsúlyozta az igazgató. Az MNB helyszíni vizsgálataikor így a vizsgált személyek akarata ellenére, illetve lezárt helyiségeket is felnyitva gyűjthet adatokat, adathordozók és a felhőben tárolt adatok fizikai tükörmásolását végezheti el, személyes és védett adatokat is lefoglalhat és megismerheti a vizsgált személyek híváslistáját, ellenőrizheti számlaforgalmukat. A jegybank ugyanakkor minden ilyen adatot csak a bíróság vagy az ügyész előzetes engedélyével szerezhet be - összegezte az MNB igazgatója.