Nyitott könyv lesz az életed: óriási változás jön a személyi kölcsönöknél

Szeptemberben nyújtotta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a törvényjavaslatot a magyar Országgyűlésnek, melynek segítségével beemelik a magyar jogrendbe a 2018. januárban életbe lépő új EU-s irányelvet, mely a pénzügyi tranzakciós történetünket teszi elérhetővé a saját bankunkon kívüli pénzpiaci szereplők számára is, persze csak az engedélyünkkel.

Ez arra fog lehetőséget adni a vállalatoknak, hogy megfelelő ajánlatokat tudjanak nekünk adni anélkül, hogy az ügyfeleik lennénk, hisz engedélyünkkel látni fogják a pénzügyi történetünket, így azt is, mekkora a havi bevételünk és a kiadásunk. Az új irányelv két új típusú szolgáltató megjelenését is támogatja: az egyik számlainformációs, a másik pedig fizetéskezdeményezési szolgáltatásokkal fogja támogatni az új rendszert. A törvényhozó szándéka szerint a PSD2 megjelenésével eljön a nyitott bankolás időszaka, melyben a korábbinál nagyobb verseny fog folyni az ügyfelekért.

A PwC könyvvizsgáló vállalat 2016-ban kérdezett meg banki vezetőket, hogy a PSD2-nek várhatóan milyen hatása lesz a vállalatukra. 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az új irányelv hatással lesz az üzleti modelljükre, 68 százalék szerint gyengíteni fogja őket az új szabályozás, 84 százalék pedig stratégiaváltást prognosztizál az új szabályok eredményeként.

Mi fog megváltozni?

Nézzünk egy gyakorlati példát, hogy milyen változások jöhetnek a személyikölcsön-hitelezésben, a PSD2 megjelenésével (igaz, néhány technikai részlet még nem biztos, hogy januárban kész lesz, így várhatóan 2018 év vége felé fog nagyot változni a világ). Májusban készítettünk egy összeállítást arról, hogy jelenleg milyen gyorsan tudnak hitelt adni nekünk a legnagyobb hazai lakossági bankok, mely összehasonlítást az OTP Bank nyerte.

A fenti diagramból kiderül, hogy míg a bank saját ügyfeleinek néhány óra alatt, addig idegen banki ügyfeleknek 1-2 nap alatt tud személyi kölcsönt folyósítani. Ez a különbség nagyrészt abból adódhat, hogy egy idegen banki ügyfél esetében jóval hosszabb a verifikációs folyamat, melynek keretein belül feldolgozzák az általa benyújtott fizetési, pénzügyi és egyéb adatokat, majd ellenőrzik ezeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglépték a magyar bankok: fél óra és pénz üti a markodat

Sorba sem kell állnod érte.

Ezzel szemben, egy OTP-s ügyfél esetében, akinek mondjuk évek óta ugyanattól a vállalattól érkezik a bérjövedelme, a csoportos beszedései is a bankhoz vannak irányítva és a kártyás fizetései, valamint a nem kiugró mértékű készpénzfelvételei után megmaradó pénzt az OTP-nél vezeti át megtakarítási számlára, ott nincs sok értelme például azt vizsgálgatni, hogy az ügyfél tényleg az általa megadott munkahelyen dolgozik-e.

Két időhúzó tényező marad még azonban a rendszerben. Az egyik, hogy az idegen bank ügyfelét még azonosítani kell (bár a teljesen online azonosításra már lehetőséget adnak a jelenlegi jogszabályok), a másik pedig, hogy egyelőre lassabb pénzt utalni bankon kívülre, mint csak felhelyezni a jóváhagyott kölcsönt egy saját banki ügyfél számlájára.

Csak a bankok fognak versenyezni?

Az új környezet persze nemcsak lehetőség, hanem egyben veszélyhelyzetet is termet a bankok számára, hisz nemcsak ők, hanem újfajta, agilis pénzügyi szolgáltatók is várhatóan meg fognak jelenni a piacon. Nekik elképzelhető, hogy egyelőre kisebb szakértelmük lesz, mint a bankoknak, ám az elérhetővé váló adattömeg alapján várhatóan könnyen fognak tudni olyan modelleket alkotni, amelyek alapján a bankokhoz hasonló, vagy még nagyobb eséllyel fogják tudni behatárolni azokat az ügyfeleket, akik nemcsak fel akarják venni a hitelt, de vissza is tudják (illetve fogják) fizetni azt.

Nem kell persze temetni a nagy bankokat sem, hiszen előttük is ott a lehetőség, hogy új, ügyfélbarátabb termékeket és folyamatokat hozzanak létre, és megújult módon jussanak el ügyfeleikhez, akik most már egyre könnyebben válhatnak más piaci szereplők prédájává.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.