Viszik, mint a cukrot: te vettél fel ilyen hitelt?

Közzétette az MNB a bankszektor 2016. novemberi hitelezési és betéti adatait. Az egyik leginkább szembetűnő jelenség az, hogy lelassult a lakáshitelek kihelyezésének évek óta tartó növekedése, így novemberben már csak 15 százalékkal több lakáshitelt vettünk fel, mint egy éve. Korábban nem volt ritka az 50-60 százalékos növekedést mutató hónap sem.

A fogyasztás bővülése és a személyikölcsön-felvétel technikai egyszerűsödése nagyot lökött ezen a hitelszegmensen. Hónapról hónapra közel feleannyi hitelt vesznek fel a magyar háztartások (egyéni vállalkozókkal együtt), mint a 2008-as csúcson, ezért bár szépen alakul a hitelezés, messze vagyunk a korábbi csúcstól.

A lakáshitelezés pedig kissé csalódást keltő adatokat produkál, a bankok nagy része például 500 milliárd forintos hitelkihelyezésre számított idén, azonban az elmúlt 12 hónapra visszatekintve közel 463 milliárd forintnál járunk. Egyes bankok elmondása alapján igazán csak Budapesten és néhány megyei jogú városban nagy a lakáshitelek iránti hitelképes kereslet.

November slágere az áruhitel volt, ebből ugyanis 6,1 milliárd forintnyit vett fel a lakosság, ami csaknem duplája az egy évvel korábbi 3,2 milliárdnak. Az egyre népszerűbb Black Fridaynak nem kis szerepe lehet ebben. Ezzel együtt a magyar lakosság immár hetedik hónapja nettó hitelfelvevő, vagyis a hitelfelvétel meghaladja a törlesztések volumenét.

A lakosság hitelállománya mégis jelentősen, 101 milliárd forinttal csökkent novemberben, amit jelentős részben nem a normál tranzakciók okoznak, hanem vélhetően az Erste Bank nagy volumenű nem teljesítő jelzáloghitel-értékesítése az Intrum Justitia számára. Hogy pontosan mekkora állományt érintett az adásvétel, a felek nem árulták el, de akár a 100 milliárd forintot is meghaladhatta az összeg.

Eközben az új lakáshitelek (bár kamatfeláruk nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas) tovább olcsóbbodtak: novemberben átlagosan 5,45százalék volt a hitelköltségük, amire eddig csak a rossz emlékű devizahitelek esetében volt példa. A személyi kölcsönök is elég olcsók: 15,6 százalék volt az átlagos THM-ük, míg az áruhiteleké 13,5 százalék.

Összességében elmondható, hogy a banki kamatok stagnálnak, miközben az alapkamat május óta 0,9 százalékon áll. Mivel március végén véget ér az MNB Növekedési Hitelprogramja, a vállalati, azon belül is a kkv-hitelek esetében számítunk némi drágulásra.

Mi a helyzet a betétekkel?

A lakossági betéteknél a szokásosnál nagyobb forintbetét-elhelyezést és a szokásosnál nagyobb devizabetét-kivonást hozott a novemberi hónap. Az újonnan elhelyezett betétekre forintalapon és éven belül immár kevesebb mint 0,5 százalékot fizetnek a bankok. Az éven túli forintbetéteknél ez átlagosan 1,28 százalék volt.

Csak a kamat miatt nem nagyon éri meg devizabetétben sem elhelyezni a pénzünk, ezeknél egy esetleges forintgyengülés jöhet jól. A lakosság betétállománya ennek ellenére nem csökken, a lekötés nélküli betétek aránya viszont immár csaknem elérte a 60 százalékot.