Dupla kamat: milliókat fizethetsz rá, ha így választod ki a bankod

A két ünnep között Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaságnak adott interjúban mondta el, hogy a magyar lakáshitelek kamatfelárai a régióban tapasztalható kamatfelárak dupláját teszik ki. A lakáshitelek átlagos kamatlába egyébként 5 százalék körül alakul, de az alacsonyabb, környező országokban elérhető felárral ez akár 3 százalék közelébe is csökkenhetne.

A Hitelintézeti Szemle decemberi kiadása szerint a hazai magas kamatfelárakat nem a magasabb működési költségek indokolják, ennél összetettebb ugyanis ez a kérdés. A hitelezés miatti tartalékolás viszont már részben magyarázza a kamatfelárak magasabb szintjét. A másik magyarázat szerint a hozamgörbe hosszabb vége jelentősen magasabb, így emiatt a kamatfelárak is magasabbak.

Tényleg mindenki ennyire drágán vesz fel hitelt?

Azonban nemcsak ezek befolyásolják a kamatokat, jelentős a bankfiókok elhelyezkedésének szerepe is a kamatfelárakban. A magyarországi járások közel 60 százalékában ugyanis csak egy, vagy legfeljebb két bankfiók található, így hitelfelvételkor az itt élők kénytelenek az itt kirendeltséget fenntartó bankoktól kölcsönt felvenni. A kiterjedt hálózattal bíró pénzintézetek viszont jellemzőn magasabb hitelkamattal adnak hitelt, így az elszigetelt országrészek lakói emiatt drágábban jutnak kölcsönhöz.

Nem ez az egyetlen, ami az eldugott településeken élőket sújtja. A kevés bankfiókos járásokban élők jellemzően kisebb összegű hitelt vesznek fel, így a termékek fix költsége őket a hitelösszeghez képest aránylag jobban terheli. Emellett a keresetek is jellemzően alacsonyabbak ezekben a térségekben. Ha a hitelfelvevőnek átlag alatti a jövedelme, akkor a magasabb hitelezési kockázat miatt a bankok sokszor magasabb kamattal adnak kölcsönt nekik.

Bankválasztás = magas kamat

A tanulmány elemezet azt is, hogyan választanak bankot a magyarok. Három tényezőt befolyásol minket a pénzügyi szolgáltató kiválasztásában:

• A termékek jellemzői és (az esetleges) korábbi bankkapcsolat,

• Személyes ízlés,

• Egyéb, egyéni preferenciák.

Ezek alapján a jegybank szakértői arra jutottak, hogy a hitelfelvevők jelentős részének nincs lehetősége az összes bank ajánlata között választani. Ennek egyik oka a korábban már említett területi elhelyezkedés, a másik ok pedig az anyagi korlát. A területi korlátokat egyébként jól jellemzi, hogy Magyarországon a járások felében tizenegy nagybank közül legfeljebb kettő van jelen, a járások háromnegyedében pedig legfeljebb négy bankból választhatunk. Ezt a koncentrációt egyébként a bankok a hitelek árazásában is érvényesítik,

Ez a kamatszint megállapítás viszont azokra a bankokra jellemző, amelyek a ritkán lakott járásokban jelen vannak.

A jövedelmi eltérések sem kedveznek sok hitelfelvevőnek, a bankok többsége egy bizonyos jövedelmi csoportnak ad szívesen hiteleket. Ez jól látható az alábbi ábrán is, ahol az egyes jövedelmi osztályok jól elkülönülnek.

A bankválasztásban egyébként egyfajta generációs különbség is felfedezhető. Az idősebbek inkább a régebben létrejött pénzintézeteket választják, míg a fiatalok inkább az újabb bankokat részesítik előnyben.

Miért lenne fontos a kamatfelár csökkentése?

A jelenlegi jegybanki jóslatok szerint az alacsony alapkamat várhatóan legfeljebb 2018 végéig maradhat fenn. A nemzetközi környezet persze indokolhatja az ennél tovább fenntartott alapkamatot, azonban ennek emelkedése a lakáshitelek (és gyakorlatilag szinte minden hitel) kamatának emelkedésével járhat majd együtt.

A magas kamatfelár (és ezáltal a relatív magas hitelkamatok) viszont csökkentik a hitelfelvételi kedvet, különösen a fixált kölcsönöknél, amelyeknél a kamatfelár jellemzően magasabb a hazai kamatfeláraknál.

Az így megnövekedett jelzáloghitel portfólió pedig várhatóan a szerződések nagy száma miatt nem jelentene lényegesen magasabb hitelezési kockázatott a bankok számára sem (igaz, volumenkockázattal számolniuk kell).

Címlapkép: MTI / Bodnár Boglárka