Lakásvásárlók, figyelem! Változik a zálogjogi szabályozás

Az elfogadott jogszabály módosítja a törvény leginkább kritizált, a banki finanszírozás és biztosítékaira vonatkozó szabályrendszerét. Emellett a módosítás egyes személyiségi jogi kérdéseket érint, összhangba hozza a Ptk. és az értékpapírjogi szabályokat, valamint kitér a szülőtartás résszabályainak módosítására is. Külön érdekessége a jogszabálynak, hogy hozzányúl a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó, az új Ptk. bevezetésekor nagy sajtóvisszhangot kiváltó szabályokhoz.

Összességében elmondható, hogy a módosítások alapvetően gyakorlati jellegűek és a kezdeti elképzelések, valamint a szakmai egyeztetések keretében ismertetett tervekhez képest jóval kevesebb területet érintenek.

Zálogjogi és a hitelezést érintő egyéb szabályok

Az október 1-től változó zálogjogi szabályozás egyik érdekessége, hogy a régi Ptk. által ismert önálló zálogjog újra alkalmazható lesz. Ezáltal az önálló jelzáloghitelezést végző bankoknak újból lehetőségük lesz arra, hogy önállóan átruházható zálogjogot alapítsanak a követelésük biztosítására, ami újra megteremti a lehetőséget arra, hogy a javukra alapított önálló zálogjogot továbbruházzák a saját finanszírozóiknak, így biztosítva a hitelezésükhöz szükséges forrást. Ehhez a változáshoz a jogalkotó a hitelezés fellendítésének reményét fűzi.

Már július 1-től hatályba lépnek további, a hitelezési tevékenységet élénkítő változások. Újból lehetőség lesz arra, hogy finanszírozó bankok biztosítéki céllal vételi jogot alapítsanak. Ez a bankok számára többletbiztosítéki lehetőséget nyújt, hiszen ha a hitelfelvevő nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, úgy a bank egyoldalúan megszerezheti az opció tárgyát képező dolog tulajdonjogát Fontos, hogy a változás csak vállalkozások részére engedi meg ilyen jellegű biztosítékok alapítását, a fogyasztóknak nyújtott hitelek során a bankok továbbra sem kérhetik, hogy valaki biztosítékként opciót nyújtson.

A hitelezés élénkítése szempontjából ugyancsak lényeges változás, a hitelezési tevékenységet könnyíti azon szabályozás is, amely szerint július 1-jétől könnyebbé válik a követelések és az azokhoz kapcsolódó szerződések átruházása, a jogosultak közötti szerződés-átruházás esetén ugyanis a biztosítékok a kötelezett külön hozzájárulása nélkül is fennmaradnak. Ezen változás alapján a bankoknak lényegesen egyszerűbb lesz majd megválniuk a nem kívánatos hitelektől, ugyanis azokat a biztosítékokkal együtt tudják majd átruházni külön hozzájárulás nélkül.

Megjegyzendő, hogy a kezdeti tervekkel ellentétben a módosítás nem érinti a sokat vitatott hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Így a külön nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás vagy gépjármű-nyilvántartás) nem regisztrált dolgokon, ún. alapított zálogjogokat tartalmazó nyilvántartás továbbra sem fog "közhiteles nyilvántartásnak" minősülni, azaz az továbbra is csak tájékoztató jelleggel fogja tartalmazni az adott tárgyon alapított zálogjogot.