Döntöttek az Eszközkezelőről, de mennyi lesz a lakbér?

A kormány javaslatára, 291 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott szabályozás szerint az eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant akkor vásárolja meg, ha az adós vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult, továbbá ha legalább két gyermeket nevelnek.

Emellett feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30-a előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és annak fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte. Az adós ebben az esetben az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kezdeményezheti, hogy lakását az állam vásárolja meg.

A hitelező pénzintézetnek - megvizsgálva, hogy a szükséges feltételek fennállnak-e - a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről. A törvény pedig megteremti a már folyamatban levő végrehajtási eljárás szüneteltetésének lehetőségét.

További megkötés, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan - a hitelszerződés megkötésekor megállapított - forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a forgalmi érték száz százalékát). Ugyancsak feltétel, hogy az adós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az érintett lakóház vagy lakás legyen.

A kormány indoklása szerint e feltételek biztosítják, hogy csak a legrászorultabb adósok élhessenek a lehetőséggel, és a konstrukció ne okozzon vállalhatatlan költségvetési terhet.

A jogszabály alapján a budapesti és a megyei jogú városokban lévő ingatlanok vételára a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, más városokban azok 50, községekben 35 százaléka.

Az eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egy időben a hiteladósnak visszavásárlási jogot enged, amelyet az legkorábban fél év múlva, legkésőbb pedig két év elteltével gyakorolhat. A visszavásárlási jog akkor is él, ha az ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül, amire a szabályozás ingyen ad lehetőséget.

A visszavásárlási ár a forgalmi értéknek a hitelszerződés megkötésekor kifizetett önerővel és a később kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, illetve a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárnak a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb.

A szabályozás értelmében az eszközkezelő az átvett ingatlant abban az állapotban adja - határozatlan időre - bérbe, amelyben az adásvételi szerződés megkötésekor van, azaz felújítást nem végez.

A bérlő az ingatlanba ezután csak a házas- vagy élettársát, saját vagy a társa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be. Bérlőtársi viszonyt nem létesíthet, az eszközkezelő ugyanakkor kikötheti a bérlő életvitelszerű bentlakását. A - bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető - lakbér mértékét a kormány rendeletben határozza meg.