Újra vehetünk fel hitelt euróban?

FRISS: Visszatérhet az euróhitel: lájkolják a bankok

A Nemzetgazdasági Minisztérium ma közleményt adott ki "Magyarország Strukturális Reformjának végrehajtásáról", melyben az alábbiak szerepelnek:

1. A devizahitelesek problémájának megoldása

A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort. Az eurózóna adósságválsága és az egyéb globális bizonytalanságok miatt nem zárható ki a svájci deviza átmeneti további erősödése sem, amely hatására jelentősen megemelkedhet a nemfizetési arány. Ezt megakadályozandó a Kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása.

2. A bankok állampapír-kereslete

Az államháztartás finanszírozásának biztonságos keretek között tartásához fontos, hogy minél több stabil - adott esetben turbulens időszakokban is fennálló - állampapír-keresletre lehessen számítani. A bankszektorral való megállapodás részét képezheti egy olyan megoldás, amely segíti az állam finanszírozásának stabilitását, figyelembe veszi a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, valamint a gazdasági növekedéshez szükséges hitelezés beindulását.

3. A kis- és középvállalkozások finanszírozása

A magyar KKV szektor helyzetét tekintve több fontos területen felzárkózás figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. A KKV-k a magyar gazdaság működésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be, különösen nagy a jelentőségük a foglalkoztatás területén, ily módon a belső fogyasztás növekedésére alapozott gazdasági fellendülés tartóssá tételében is.

E vállalkozások jelenleg általában alultőkésítve működnek, ezért tőkére és hitelekre egyaránt szükségük van ahhoz, hogy a meglévő piacaik megtartásához, illetve új piacok megszerzéséhez a megfelelő források rendelkezésükre álljanak. Ez részben az állam közreműködésével, illetve uniós források igénybevétele révén valósulhat meg, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök korlátossága miatt fontos szerepet kell, hogy játsszon a bankszektor is.

4. Otthonteremtési Program

A kormány kiemelt célja a lakáshoz jutás elősegítése egy Otthonteremtési Program létrehozása révén. A program finanszírozásához azonban elengedhetetlen a bankszektor aktív közreműködése és támogatása, az állam és a bankok közös stratégiájának kialakítása. A bankrendszer stabilitása is fontos érdek, mert csak a kellően stabil pénzügyi rendszer képes a vállalkozások és a lakosság indokolt hitelszükségletéhez a megfelelő forrásokat biztosítani. A hitelpiaci konszolidáción túl az Otthonteremtési Program fontos elemét kell, hogy képezzék a lakáspiac élénkítését célzó további javaslatok is.

5. Az euro alapú hitelezés helyreállítása

A 2008-ban kirobbanó globális pénzügyi-gazdasági válság nyomán megkezdődött a devizaalapú jelzáloghitelezés leépülése, különösen a svájci frankban denominált hitelek esetében. Ennek keretében a 2008-ban kihelyezett 850 milliárd forint összegű lakáshitellel szemben 2009-ben már csak mindössze 330 milliárd, 2010-ben ennél is kevesebb, 230 milliárd forint került folyósításra. A svájci frank-konstrukciók eltűnésével az euró alapú hitelezés meghatározó szerepet játszott a hazai lakáshitelezésben (a 2009-ben felvett lakáshitelek fele euro alapú volt). Ez azonban csak átmeneti jelenség volt, amely a devizaalapú jelzálogjog-bejegyzést megtiltó szabályozás hatályba lépéséig tartott. A jelenlegi helyzetben azonban megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése.

6. Életpálya előtakarékosság

A lakosság hosszú távú megtakarításainak előmozdítása fontos nemzetgazdasági érdek, az anyagi lehetőségekkel összhangban álló életvitel, a takarékos életmód a megtakarítások növekedése révén általában is kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. E téren jelentősebb előrelépéshez elsősorban szemléletváltozásra, a pénzügyi kultúra fejlődésére, illetve fejlesztésére van szükség. A lakosság pénzügyi kultúrája befolyásolja a piaci versenyt, az erőforrások hatékony elosztását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, továbbá a pénzügyi kultúra fejlődése csökkenti a társadalmi költségeket és növeli a társadalmi jólétet. A pénzügyi tudatosság a bankszektor számára is fontos, mert ennek révén alakítható ki a bizalom légköre, vezethetőek be korszerű, új pénzügyi termékek, és erre alapozva lehet létrehozni és bővíteni azokat a konstrukciókat, amelyek hosszú távon is elősegítik a lakossági előtakarékoskodást. Az ilyen típusú konstrukciók támogatása és a lakosság motivációinak kialakítása pedig szoros együttműködést igényel a bankszektorral.