Van még lejjebb? Hatéves mélyponton a hazai hitelezés

Az elmúlt fél év tapasztalata alapján 40-45 milliárd forint körül stabilizálódott a lakosság nettó devizahitel-törlesztése, vagyis ennyivel több devizahitelt törlesztenek a háztartások havonta, mint amennyit felvesznek. A kormány deviza alapú jelzáloghitelezést tiltó, augusztusban életbe lépett intézkedése miatt ugyanakkor a devizahitel-felvétel összege minimális, így ez az adat gyakorlatilag a törlesztések havi nagyságát mutatja. A forinthitelek esetében viszont megszokottá vált, hogy több a felvétel, mint a törlesztés, januárban például 17,7 milliárd forint volt a különbözet az előbbi javára. Összességében 23,5 milliárd forint volt az év első hónapjában a lakosság nettó hiteltörlesztése.

Megdöbbentően alacsony szintre süllyedt ugyanakkor januárban a lakosság hitelfelvétele, statisztikáink hat évre visszanyúló történetében ugyanis még soha nem volt ilyen alacsony az új jelzáloghitel-felvételek havi összege. A rekord alacsony 18,2 milliárd forint csaknem 40%-kal elmarad az egy hónappal korábbinál is, nem is beszélve a válság előtti évekről, amikor nyolcszor ekkora kihelyezésre is volt példa. A jelzáloghitelek devziaaránya januárban 3,5% volt, mely elsősorban a még mindig alacsony összegű hitelkiváltásoknak köszönhető.

Az új jelzáloghitelek 62%-a forint alapú lakáshitel volt ugyan, e hiteltermékek népszerűsége is alacsonynak mondható az egyes, egymással rendkívül szorosan összefüggő okok, mint például az alacsony lakáskereslet, a lakosság eladósodottsága és kockázatkerülése, a vonatkozó állami támogatási programok hiánya, illetve a magas forintkamatok miatt. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési felmérése szerint ráadásul a bankok is csökkentették hitelkínálatukat, melyben szerepet játszik, hogy a bankadó és negatív körülmények miatt szembesülnek a hitelezésben is tőkekorlátaikkal. A januárban kihelyezett 11,4 milliárd forintnyi forint alapú lakáshitel és a 6,2 milliárd forintnyi forint alapú szabad felhasználású jelzálgohitel egyaránt az elmúlt egy év egyik legalacsonyabb értékét jelenti, igaz, a szezonalitás miatt január hónap általában is kis aktivitást mutat ilyen szempontból.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési felmérése szerint szigorítottak lakáshitelezési feltételeiken a magyar bankok, igaz, ez elsősorban a magasabb kockázatú ügyfelek kevésbé megengedő kezelésében érhető tetten. A szigorítás januárban a hitelkamatokban is meglátszódott, mely összefüggésben állhat a jegybank elmúlt hónapokban végrehajtott háromszori kamatemelésével is. Januárban ennek eredményeként a lakáshitelek szerződési összeggel súlyozott hitelköltsége közel féléves csúcspontjára, 10,1%-ra emelkedett.

Bár a fedezetlen devizahitelezést nem tiltják kormányzati intézkedések, az adatokból jól látszik, hogy a jelzáloghitelekhez hasonlóan itt is leállították a devzia alapú konstrukciók forgalmazását a bankok. A jelzálgoghitelezésben tapasztalt mélypont ráadásul a fogyasztási hitelekre is igaz: 2005 eleje óta soha nem volt ilyen alacsony a bankok fogyasztási hitelkihelyezése, mely januárban mindössze 15,5 milliárd forintott tett ki.

A monetáris szigorítás a fogyasztási hitelek esetében is érzékeltette hatását: a karácsony környéki 20,45%-ról 22,33%-ra emelkedett e hitelek költsége a forint alapú konstrukciók esetében, ami jóval magasabb a korábban népszerű frankhitelek költségénél, alacsonyabb viszont annál, ami a válság előtt jellemző volt a forinthitelekre.

Összességében a magyar lakosság hitelállománya januárban 285,8 milliárd forinttal csökkent, ebben azonban a hiteltörlesztések fent említett 23,5 milliárd forintos többleténél jóval nagyobb szerepet játszott a forint erősödése: a december végi 222,7-ről 212,5 forintra csökkent január végére a frank árfolyama. A devizahitelek aránya ennek megfelelően némileg csökkenve 65,9%-ra változott.

Betétek

A magyar lakosságnak a decemberi javadalmazások nyomán 77,6 milliárd forinttal megnövekvő látra szóló betétállománya januárban 55,8 milliárd forintos csökkenést mutatott. Ennél kisebb mértékben, 25,8 milliárd forinttal emelkedett ugyanakkor a lekötött betétek állománya, melyben a prímet az egy éven belül lekötött betétek vitték. Összességében a lakossági hitelek állományában decemberben bekövetkezett 136,2 milliárd forintos emelkedést januárban 30 milliárd forintos csökkenés követette.

A betéti kamatok szempontjából kettős folyamat szemtanúi lehetünk: míg az éven belül lekötött forint-, illetve az éven túl lekötött euróbetétek esetében egyértelmű emelkedést hozott az év első hónapja, az éven belül lekötött euróbetétekre nem volt jellemző ez az emelkedés, a hosszú távú forintbetétek kamata pedig egyenesen esett. A rövid lejáratú forintbetétek kamatemelkedése azt jelzi, a monetáris szigorítással egyidejűleg a betéti verseny is megindult egyes bankok között.

A magyar lakosság 8279,8 milliárd forintos hitelállományához január végén 7346,0 milliárd forintnyi betéállomány társult. Utóbbi 1,9%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, tehát egyes sajtóhírekkel ellentétben koránt sem lehet azt állítani, hogy a magyar lakossági tömegesen menekítette volna pénzét a magyar bankrendszerből. A csökkenés sokkal inkább más, magasabb kockázatú, egyúttal magasabb hozamígéretű megtakarítási termékek sikerének tudható be.