Hogyan jutott a válság USA-ból hazánkig? Terjed, mint a pestis...

A hitelválság kirobbanásához két fél kellett, egyrészt újabb és újabb ügyfeleket felhajtani akaró bankok, másrészt ész nélkül eladósodó ügyfelek. Szép lassan kiderült azonban, hogy nem csak az Egyesült Államokra igaz ez a felállás. Sőt, a leginkább azokat az országokat sújtja most a krízis, melyek jelentős adósságot halmoztak fel az évek során, tartalékaikat teljesen felélve.

A kisebb, és elsősorban exportra termelő országok kemény időszaknak néznek elébe, de még az olyan nagy országok is, mint Oroszország lassuló gazdasági növekedéssel kell, hogy számoljanak, különösen a nyersanyagárak csökkenése folytán.

Latin-Amerika helyzete azonban még ennél is rosszabb, hiszen a kockázatkerülő befektetők már egy ideje elfordultak az országtól, így nyár óta már 50 százalékot esett például a brazil részvények értéke, Argentína pedig ismét csőd szélén áll. Ugyanakkor helyzetüket javítja az, hogy az elmúlt évtizedben közel megduplázták devizatartalékaikat.

Sajnos bárhogy is szépítjük, a legnagyobb slamasztikában most Kelet-Európa, illetve a balti országok vannak, hiszen hazánkon kívül Ukrajna és Fehéroroszország is az IMF-hez fordult segítségért, de hamarosan Bulgária, Románia, Törökország és a balti országok is komoly gondban találhatják magukat.

Ezekben az országokban egy közös vonást lehet felfedezni: mindegyik külső forrásból igyekezett a fejlődést finanszírozni, ami teljesen érthető fejlődő piacokról lévén szó, azonban a legtöbb országban ezek a külső források a fogyasztást, és az eszközök árainak felfutását finanszírozták, nem pedig a termelési kapacitás bővítését.

Ennek eredményeként a folyó fizetési mérlegünk erősen deficitessé vált, de ami még nagyobb probléma, hogy megszűntek a korábbi forrásszerzési lehetőségek, így egyre nehezebb lesz hitelhez jutni. Márpedig ennek drámai következményei lehetnek, mint ahogy látni lehetett ezt például 2001-ben Argentínában, ahol a termelés 15 százalékkal csökkent, és a peso értéke kétharmadára csökkent.

Ráadásul az IMF hitel komoly feltételekhez kötött - érthető, hiszen ez a garancia arra, hogy visszakapja pénzét a Valutaalap. Fontos például, hogy a valuta ne gyengüljön túlságosan, hiszen ezzel a devizában eladósodott cégek, és lakosság komoly gondba kerülne.

Ehhez a jegybankoknak kamatot kell emelniük, ami ellentétes a nyugaton megfigyelhető tendenciákkal, ahol épp a gazdaság fellendítése érdekében csökkentik azt. Elkerülhetetlen tehát, hogy hazánk, és a többi hasonló helyzetben lévő ország ne szenvedjen gazdasági visszaesést, ez az ára azonban az elmúlt időszak eladósodásának.