Kiderült, hogy miket vállalt Magyarország az IMF-hitelkeretért cserébe (2., korr.)

Mekkora összegről is van szó?

Az Európai Uniótól és a Világbanktól várható készenléti hitelkeretek (6.5 mrd EUR, ill. 1 mrd EUR) megnyitása feltehetően erősen függ(ött) az IMF-fel létrejövő megállapodás tartalmától. Az IMF 12.5 milliárd eurónyi készenléti hitelt nyújt 17 hónapos időtávra. Az erről szóló megállapodást várhatóan ma késő este fogadja el Washingtonban a szervezet Igazgatótanácsa. Az EU-val várhatóan a jövő héten kötik meg a magyar hatóságok a megállapodást, a Világbankkal, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) még folynak a tárgyalások.

Veres kiemelte: az IMF ügyrendje nem tette lehetővé, hogy az Igazgatótanács döntése előtt nyilvánosságra hozzák a megállapodás részleteit, de magyar kérésre (a nagyfokú érdeklődésre és a transzparenciára tekintettel) az IMF a magyar esetben eltért az ügyrendjétől.

600 milliárdos bankmentő csomag

Az IMF-nél rendelkezésre álló pénz első részlete, nagyságrendileg 2.3 milliárd euro (600 milliárd forint) nagyon gyorsan, akár egy hét múlva is megérkezhet, mert a magyar kormány november 10-ig benyújtja a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a bankok tőkehelyzetének és forrásgyűjtési költségeinek leszorítása terén komoly segítséget jelent majd.

A 300-300 milliárd forintos keretösszegű magyar bankmentő csomagot azzal indokolta Simor, hogy Nyugat-Európában számos ország hasonló csomagokat fogadott el a pénzügyi válság súlyos hatásainak enyhítése érdekében és nem akarták, hogy a magyar bankok egy ilyen csomag nélkül relataív versenyhátrányba kerüljenek.

A csomag részletei és a Portfolio.hu véleménye:

2008.11.06 10:27
600 milliárd forintos mentőcsomag a magyar bankoknak! (6.)

2008.11.06 10:37
Itt a magyar bankmentő csomag leírása! Garancia és tőkemelési alap

2008.11.06 11:50
Kaphat-e állami tőkét az OTP? (vélemény)

A továbbiakban lássuk, hogy a különböző területeken miket vállalt a magyar fél az óriási méretű nemzetközi pénzügyi segítségért cserébe.

(Főként) Fiskális politikai vállalások:

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a külföldi gyakorlatnak megfelelően negyedéves alapon vizsgálja majd, hogy megfelelt-e a megállapodás mellékleteiben vállaltaknak a magyar:

- központi költségvetés elsődleges pénzforgalmi egyenlege

- a 12 havi fogyasztói árindex mérséklődési üteme

- illetve az államadósság meghatározott küszöbértékének tartása érdekében a költségvetés teljes adósságállománya.

A konkrét számszerű vállalások a cikk végi táblázatban találhatók.

A fenti költségvetési és gazdasági folyamatok monitorozásának első időpontja 2009. február 15. lesz (az idén december végéig mutatott teljesítményről), melyet május 15-én követ a második (a március 31-ig nyújtott teljesítmény értékelése). Ezt követően negyedéves gyakorisággal vizsgálja az IMF, hogy a programelőirányzatban foglalt célértékek (indikatív célok) valóban teljesültek-e. A megállaspodás 3. pontja szerint ezen értékeket "tartani kell" a hitel felvétele érdekében. Lényeges, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is havi gyakorisággal publikálja államháztartási gyorsjelentéseit, de emellett a negyedévek végén az IMF felé is bemutatja, hogy hogyan teljesítettük vállalásainkat.

További részletek a fiskális politikai vállalásokról, illetve költségvetési megszorításokról:

2008.11.06 10:49
Új naptárt ír az IMF-mentőcsomag: nincs 13. hónap - itt vannak a részletek!

Törvénymódosítási vállalások

A magyar kormány a fentiek mellett vállalta, hogy:

- november 10-ig benyújtja a parlamentnek egy, a hazai bankokat segítő támogatócsomagot (tőkemegerősítés, garanciaalap) és sürgősségi tárgyalást kér a mielőbbi elfogadás érdekében. A rövid határidőt azért vállalta a kormány, hogy a törvényjavaslat elfogadása után minél hamarabb, lényegében egy hét múlva már megérkezhessen az IMF-hitelkeret első részlete a bankok megsegítésére.

- december végéig elfogadja a parlament azt a közpénzügyi törvénycsomagot (fiskális felelősségről szóló törvény), amely közép- és hosszú távon is kiszámítható fiskális politikai keretet határoz meg (a választási ciklusoktól függetlenül)

- szintén december végéig benyújtja a törvénytervezetet a kormány a parlamentnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vészhelyzeti hatáskörének megerősítése céljából. A törvény megadja majd azt a különleges jogkört a PSZÁF-nak, amely alapján felgyorsíthatja a fizetésképtelenné vált bankok helyzetének rendezését.

(Főként) monetáris politikai vállalások

Simor András a fentiek mellett a továbbiakat jelezte:

- mind a kormány, mind az MNB továbbra is erősen elkötelezett a közép távú inflációs cél (3%) fokozatos elérésére. Ebben segíthet a recessziós gazdasági környezet inflációleszorító hatása, ugyanakkor lassíthatja az, ha a forint ismét jelentősen gyengülne.

2008.11.06 11:13
Éber marad a magyar kamatpolitika

2008.11.06 10:55
Rendkívül bizonytalanok a jövő évi magyar kilátások - tartaléknöveléssel is védekezik az MNB

- az inflációcsökkentési szándékot segíti majd a kormány azon eljárása, amelyben igyekszik leszorítani a szociális partnerek nominális bérnövekedési megállapodásait

- változni fog a jegybanktörvény azért, hogy több fontos adathoz juthasson hozzá az MNB. Ennek egyik csatornája, hogy nem azonosítható adatokat kérhet többek között a hitelkockázatok jobb elemzése érdekében, emellett a biztosítási és hitelközvetítők tevékenységének és termékeinek fokozott szabályozása várható. Ezek mellett a bankok által nyújtott új jelzáloghitelek esetében a fedezet és hitelarány maximalizálására fog sor kerülni(maximális kötelező hitelfedezeti mutató bevezetése), továbbá folyamatosan felügyelik majd a magyar bankok devizaalapú hitelállományának alakulását.

Simor hangsúlyozta, hogy a fenti változtatásokat az MNB már évek óta sürgette, így nagy újdonságot nem tartalmaznak.

A pénzügyi felügyelet erősítésével, illetve az MNB szigorúbb monitorozásával kapcsolatos további részletek:

2008.11.06 12:25
Erősebb felügyeletre számíthatnak a bankok és a közvetítők

Adósságállomány

Cikkünk előző verziójában helytelenül azt valószínűsítettük, hogy a programban rögzített devizaárfolyamok miatt forintban kifejezve jóval több pénzt is lehívhatunk majd a hitelkeretekből, mint amekkora elméleti felső határral számolni lehetett. A programban meghatározott árfolyamok az összes nem forintban denominált adósságra vonatkoznak. Ennek alapján a figyelembe vett devizaárfolyamok csak a kormányzati rendszer teljes adósságállományára vonatkozó indikatív plafonok tekintetében használhatók fel.

A program tekintetében a forint árfolyamát az euróval szemben 243.17 HUF/EUR, az USA dollárral szemben 169.15 HUF/USD, a svájci frankkal szemben pedig 154.01 HUF/CHF szinten állították be, vagyis azon a szinten, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2008. szeptember 30-án hivatalos árfolyamként állapított meg.

A fentiek alapján, ha tartósan gyengébb a forint a fenti "referenciaértékeknél", az a tényező lefelé szorítja a forintban kimutatott, devizában denominált adósságállományt, így könnyebben teljesíthetővé válik az indikatív adósságplafonok teljesítése. Amennyiben az egyes negyedévek végén ez mégsem sikerülne (min. +300 milliárd forintos eltérés), akkor a kormány konzultációt folytat majd az IMF-fel.