Megtört a lendület a BYD-gyár által felpörgetett ingatlanpiacon: egyre nehezebb eladni a lakásokat Szegeden

A kínai autógyár érkezésének híre gyorsan az ország második legdrágább megyeszékhelyévé tette Szegedet, a legfrissebb adatok szerint azonban a piac korábbi lendülete megtört. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy az eladási idők látványosan meghosszabbodtak. Amíg korábban egy szegedi ingatlan alig több mint két hónap alatt gazdára talált, ma már átlagosan három hónapra van szükség az adásvétel lebonyolításához. A lassulás a lakásoknál és a családi házaknál is markáns, az utóbbiak esetében az átlagos értékesítési idő már a 150 napot is meghaladja.

A hosszabb értékesítési idő mögött elsősorban a kínálat jelentős bővülése áll. Egyetlen év alatt 43 százalékkal, csaknem kétezerre nőtt az eladó szegedi lakások száma, ezt a volument pedig a kereslet már nem képes a korábbi ütemben felszívni. Ezzel párhuzamosan a jövőben rengeteg új építésű projekt indulhat el, hiszen a dél-alföldi városban adták ki a második legtöbb lakásépítési engedélyt a vidéki települések közül. A családi házak piaca ugyanakkor ellentétes pályára lépett, ott ugyanis szűkül a kínálat, miközben az árak továbbra is dinamikusan emelkednek, a medián áruk pedig már eléri a 115 millió forintot.

Bár az alku lehetősége némileg javult, hiszen a lakásoknál átlagosan 3,2 százalékos árengedményt lehet elérni, klasszikus árcsökkenésről nem beszélhetünk. A szegedi lakások medián négyzetméterára két év alatt 762 ezer forintról 999 ezer forintra ugrott, miközben az ingatlanok átlagos vételára 62,9 millió forint körül stabilizálódott. Ez azt mutatja, hogy bár az áremelkedés nem állt meg, a dinamikája jelentősen mérséklődött. A folyamat illeszkedik az országos trendekbe, de Szegeden a hirtelen megugró kínálat miatt jóval látványosabb.

Enyedi Csilla ingatlanértékesítési szakértő szerint ugyanakkor korai lenne egyértelmű túlkínálatról beszélni, a piac inkább csak visszatér egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb állapothoz a korábbi hiány után. A vásárlók viselkedése is megváltozott, már nem kapkodnak, több ingatlant is összehasonlítanak, valamint alaposan mérlegelik a műszaki állapotot és a várható felújítási költségeket. A folyamatot az állami támogatásokat, például a CSOK-ot, a babaváró hitelt és az Otthon Start programot is magában foglaló, sokszor hónapokig tartó hitelügyintézés ugyancsak lassítja. A kínálat hirtelen bővüléséhez az is hozzájárult, hogy a BYD körüli felhajtást és az egekbe szökő árakat látva rengeteg tulajdonos érezte úgy, elérkezett a legmegfelelőbb időpont az értékesítésre.

A szakértő kiemelte, hogy a jó elhelyezkedésű, reálisan beárazott ingatlanok továbbra is gyorsan gazdára találnak. A túlárazott, átlagos állapotú lakások viszont könnyen hónapokra a piacon ragadhatnak, a hosszú hirdetési idő pedig ma már automatikus alapot teremt a vevői alkura.

A szegedi ingatlanpiac jelenlegi helyzetét tehát leginkább az eladói várakozások alakítják. A BYD hatása a magasra srófolt árakban már egyértelműen megmutatkozik, ám az a komoly volumenű munkavállalói és befektetői kereslet, amely ezt önmagában indokolná, egyelőre nem jelent meg. A piac egy új, jóval szelektívebb szakaszba lépett, ahol a fő kérdés már nem az, hogy akad-e egyáltalán vevő az ingatlanra, hanem az, hogy mennyi idő alatt és milyen kompromisszumos áron lehet nyélbe ütni az üzletet.